Másodjára megszavazták az írek a lisszaboni szerződést
A hétvégi, megismételt népszavazáson az ír választók több mint kétharmados többséggel hagyták jóvá az EU intézményi reformjaira kidolgozott szerződést, amelyet tavaly még elvetettek. Brendan Butler, az ír üzleti és munkáltatói szövetség (IBEC) külkapcsolati igazgatója a The Sunday Telegraph című vezető konzervatív vasárnapi brit lapnak azt mondta: két éve az ír adósság felára még ugyanannyi volt, mint Németországé, jelenleg azonban a piac a német államkötvényre érvényes felárnál már 1,6 százalékponttal magasabb kockázati többletet számol fel Írországnak.
Előzetes szakértői becslések szerint a lisszaboni szerződés újbóli elutasítása további fél százalékponttal emelte volna az ír kockázati felárat. Butler azonban azzal számol, hogy a népszavazás sikere most ugyanennyivel csökkenti a kamatköltségeket, ami évente 200 millió euró megtakarítást jelenthet. Az IBEC igazgatója szerint a lisszaboni szerződés elfogadásának üzenetét "az amerikai vállalati igazgatótanácsok is meghallják".
Az Egyesült Államok messze a legnagyobb beruházó az ír gazdaságban: amerikai vállalatok csak tavaly 150 milliárd dollár tőkét fektettek be Írországban, többet, mint a négy legnagyobb felzárkózó gazdaságban, Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában együttvéve. Az Intel elektronikai csoport nyíltan és erőteljesen részt is vett a lisszaboni szerződés jóváhagyásáért folytatott népszavazási kampányban, mondván: Írország - elutasítás esetén - elszigetelődhet az egységes európai piactól, éppen olyan időszakban, amikor az ír gazdaság segítségre szorul.
Az ír hazai össztermék (GDP) az OECD legutóbbi előrejelzése szerint az idén 9,8 százalékkal zuhan; ez lesz a legnagyobb visszaesés a fejlett ipari térségen belül. Az ír szuverén adósság határidős törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióinak díjszabása is jóval az iparosodott országoké felett jár, sőt meghaladja több kelet-európai országét is. A CMA DataVision nevű vezető londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ír adósságtörlesztési kockázat fedezetére kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) ára az irányadó ötéves futamidőre 1,3173 százalék volt a múlt heti londoni kereskedés végén.
A cég számítási modellje szerint ez a CDS-felár arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 11,07 százalékos kumulatív valószínűséggel árazza Írország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban. Csehország adósságának CDS-árazása ugyanakkor jelenleg nem éri el a 0,8 százalékot, és Lengyelországé sem jár 1,2 százaléknál sokkal magasabban. A magyar törlesztési kockázat határidős piaci biztosítási díjszabása a hét utolsó kereskedési napján 2,22 százalék - 10 millió euró adósságonként 222 ezer euró - volt, alig több mint a harmada a március elején mért 6,30 százalékos idei csúcsnak.
A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard and Poor's március végén megvonta Írországtól a lehető legjobb, "AAA" szuverén adóskockázati besorolást, és a cég azóta még egyszer leminősítette az ír adósságot, amelynek besorolása most "AA". Az S&P a második, júniusban bejelentett leminősítés indoklásában az addigi 15-20 milliárd euróról 20-25 milliárd euróra módosította az ír bankrendszer feltőkésítésének általa becsült közvetlen államháztartási költségét, és azt jósolta, hogy a nettó ír államadósság-ráta középtávon a GDP-érték 100 százaléka fölé emelkedik.
Májusban egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is megvonta Írországtól az elit "AAA" adóskockázati besorolást, szintén az adósságráták meredek emelkedésére hivatkozva. A Standard & Poor's pénteken az addigi negatívról stabilra javította vissza a közepes befektetői "BBB mínusz" magyar adósosztályzat kilátását, levéve a napirendről Magyarország leminősítését. A cég a lépést a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolta.
