Megállapodott az EU a következő tíz év gazdaságpolitikai programjáról és a gazdasági koordinációról
A tagországok állam- és kormányfői elfogadták az EU 2020 néven ismert átfogó program valamennyi fő célkitűzését, köztük azt a korábban nézeteltérést okozót is, hogy a szegények számát az időszak végére 20 millió fővel csökkenteni kell. További - már korábban jóváhagyott - cél, hogy az unió 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási szintet érjen el.
Más célkitűzések szerint kutatásra a bruttó nemzeti termék 3 százalékát kell fordítani, a következő évtized végére megpróbálják 40 százalékra emelni a felsőfokú képzésben részesülők arányát, továbbá elérni, hogy az oktatási rendszerből 10 százaléknál többen ne essenek ki, a szén-dioxid kibocsátását pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig.
Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a tagországoknak szeptemberig be kell nyújtaniuk egy nemzeti programot is, amelyben nemzeti szintre ültetik át a célkitűzéseket. Magyarország esetében ez nagyrészt egybeesik a kormányprogrammal és a 29 pontos első akciótervvel, ezért nem okoz politikai nehézséget - tette hozzá.
A vezetők egyetértésre jutottak abban is, hogy még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést folytatnak, és szigorítják az államháztartási fegyelmet is, beleértve akár új büntetőintézkedések alkalmazását. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az uniós vezetők mind szankciókat, mind megelőző intézkedéseket alkalmazni kívánnak a stabilitási paktumot megsértő, rossz gazdaságpolitikával szemben.
A szankciók pontos mibenlétéről ugyanakkor nem született döntés. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy bonyolult szankciórendszer lesz, mert az országok három kategóriába tartoznak ebből a szempontból: külön csoportot alkotnak az euróövezethez tartozók, az eurócsatlakozás alól tartós felmentést élvezők, illetve a csatlakozni kívánó, de a feltételeket egyelőre még nem teljesítők. Elvetették azokat a koncepciókat, hogy az állami szektor és a magánszektor eladósodottságát összefüggéseiben szemléljék, és az utóbbit nem építették be az ellenőrzésre szoruló elemek közé.
Abban viszont egyetértés volt, hogy a nemzeti eladósodást kiemelt szempontként kezelik. A magyar miniszterelnök megerősítette azt is, hogy a jövő évtől a tagországok "az adott év és a következő két-három perspektíváit is bemutató módon" benyújtják költségvetéseiket, lehetőséget adva az Európai Bizottságnak, hogy jelezze, ha az adott gazdaságpolitika nem felel meg a megállapított közös gazdasági kereteknek, és kiigazító lépéseket javasoljon. Leszögezték azt is, hogy biztosítani kell a statisztikai adatok minőségét, ami Orbán Viktor szavai szerint azt jelenti, hogy "abba kell hagyni a hazudozást".
"Ha a hazudozás elfogadottá válik, és ehhez partnereket lehet találni, az EU soha nem lesz képes egy sikeres közös európai pénzhez szükséges gazdasági koordinációt megvalósítani" - fogalmazott a miniszterelnök. A most született döntések szerint ki fognak dolgozni egyfajta eredménytáblát is, amely a versenyképesség alakulását hivatott jelezni a tagországokban. Megállapodtak abban is, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságok terheinek viseléséből.
Ezért a tagállamok adót vetnek ki a pénzintézetekre. Egy másik illeték pedig azt lesz hivatott biztosítani, hogy a bankrendszeren belüli kockázatokat később kezelni lehessen. Ez néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna az EU-ban - fejtette ki Orbán Viktor. Hozzátette, hogy Magyarország viszont lépéselőnyben van ezen a téren, hiszen a kormány akciótervében már szerepel a bankadó bevezetése.
Az EU javasolja azt is, hogy a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok húszas csoportja (G20) vitassa meg a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték bevezetésének lehetőségét. A magyar miniszterelnök jelezte, hogy ebben a kérdésben még nincs magyar álláspont, de a Brüsszelben most megvitatott szövegben szereplő, viszonylag általános megfogalmazást elfogadhatónak tartotta.
Egyetértés volt abban is, hogy a tagországok hozzák nyilvánosságra a bankjaik fizető- és ellenálló-képességének vizsgálatára végzett felméréseket, az úgynevezett stressz-teszteket. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke elmondta, hogy erre legkésőbb a jövő hónap második felében sor kerül minden tagországban. Megerősítették a csúcsértekezleten, hogy a jövő év elejére működésbe kell hozni azokat az intézményeket, amelyek felállításáról már korábban döntöttek, köztük a rendszerkockázati testületet és a három uniós felügyelő hatóságot. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy nyár végéig korlátokat bevezető szakmai megállapodást kell tető alá hozni az alternatív befektetői alapok (hedge fund) kezelőire vonatkozóan.
