Meghatározó vasúti szerepet szánnak Magyarországnak
z európai vasúti közlekedés piaci volumene a válság óta stabil szinten stagnál, az elvárt növekedés pedig az egységes európai, a nemzeti vasúttársaságok által támogatott fejlesztésekkel és átalakításokkal érhető el az Európai Bizottság Egységes Vasúti Térség Osztálya szerint. A szervezet osztályvezető-helyettese, Patrizio Grillo úgy véli, hogy a magas minőségű és a hatékony szolgáltatások a megfelelő finanszírozással és az elvárt infrastruktúra kialakításával valósíthatóak meg.
A vasúti közlekedés Európában hagyományosan erős jelenléttel bír, volumene az Európai Unióban a válság bekövetkezéséig folyamatosan növekedett: míg 1995-ben az árufuvarozás terén 386 milliárd tonnakilométert, és a személyszállítás esetében pedig 350 milliárd utaskilométert regisztráltak, addig 2008-ra ezek az értékek 440 és 411 milliárdra módosultak, ami 14, illetve 17 százalékos bővülésnek felel meg. A válságban a várakozásoknak megfelelően mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás volumene csökkent, de ezek a 2009-es évet követő időszakban ismét növekedésnek indultak. A bővülés azonban nem járt együtt a vasút piaci részarányának növekedésével, amely a személyszállításban 6 százalék körül stagnált, az árufuvarozásban pedig több mint 2 százalékponttal, 10 százalékra csökkent.
Patrizio Grillo szerint az, hogy még most is több különféle technológia létezik párhuzamosan az európai vasúttársaságoknál - így többek között eltérő a nyomtáv, illetve a jelző- és villamos berendezések, valamint a műszaki szabványok -, mind-mind az egységesítés iránti igényt erősítik, és a valódi közös európai vasúti térség kialakítása felé terelik a szakma közös gondolkodását. „Ez egy hosszú távú projekt, amely folyamatban van, de a végső kialakításában az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is fontos szerep jut” – tette hozzá a szakember.
Magyarország vitathatatlanul fontos szerepet tölt be a régiós, valamint az európai vasúti közlekedés terén, ugyanis meghatározó transzeurópai közlekedési folyosók metszéspontjában helyezkedik el. Éppen a Magyar Államvasutak adja a Csehországot Ausztrián, Szlovákián, Románián és Bulgárián Görögországgal összekötő 7-es számú európai vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületének elnökét, de Magyarország a Spanyolországtól az ukrán határig tartó 6-os számú folyosóba is bekapcsolódik. „Ezekből tisztán látszik, hogy Magyarország fontos tranzitországnak számít, és a jövőben is nagyon fontos láncszem lesz az európai vasúti árufuvarozásban” – emeli ki Patrizio Grillo. Ezzel összhangban van a magyar kormánynak a témában tett legutóbbi nyilatkozata, amely szerint a magyar vasutat nemzeti erőforrásnak tekinti, ezért a közösségi, és ezen belül a kötöttpályás közlekedés fejlesztését kiemelt nemzeti céllá nyilvánította.
A nemzetgazdaságilag is fontos szerep megőrzéséhez, valamint annak növeléséhez Magyarországnak természetesen több, elengedhetetlen fejlesztést kell végrehajtania. Többek között ilyen a Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz (TEN-T) tartozó vonalak korszerűsítése, valamint az Európai Fejlesztési Terv részét képező Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszernek való mihamarabbi megfelelés is. Mivel a villamosított vonalak aránya Magyarországon az EU átlagánál alacsonyabb, így ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek.
„Magyarországnak a vasúti közlekedés terén látható növekedési lehetőségeit felismerve arra jutottunk, hogy egy korábban még nem látott színvonalú és méretű szakmai konferenciával kívánjuk elősegíti hazánk szerepét a régiós és az európai vasúti színtéren egyaránt” – mondta Balla Ágnes, az október 28-30. között látogatható InnoRail 2013 konferencia ötletgazdája és főszervezője. A nagyszabású rendezvény célja az, hogy a neves külföldi, valamint a hazai viszonyokat jól ismerő magyar szakemberek közösen vitassák meg a vasúti közlekedés jelenét, valamint a fejlesztési lehetőségek felvillantása segítségével kedvező jövőképet rajzolhassanak fel a magyar vasút számára – fejti ki a szakember a motivációkat.
Az idei konferencia hagyományteremtő is lesz egyben, ugyanis az elképzelés szerint a továbbiakban kétévente, a páratlan években kerül majd megrendezésre a gyakorlatorientált szakmai összejövetel, amely fórumot teremt a vasúti infrastruktúra különböző szakterületei közti eszmecserére, gyakorlati problémák felvetésére, innovatív fejlesztések, eszközök és módszerek ismertetésére. A konferencia előadói arra vállalkoznak, hogy az eddig megszerzett tapasztalatok átadásával, a már bevált gyakorlatok bemutatásával, a még megoldásra váró problémák előtérbe helyezésével, valamint a közös európai irányelvek konkretizálásával segítsék elő a vasúti szállításban és fuvarozásban rejlő lehetőségek kihasználását.
