Megjelent az MNB 50 pontos javaslatcsomagja
 
			
		    A válság kezeléséhez a költségvetési politika, a  monetáris politika, valamint a versenyképességi politika határozott és  összehangolt lépéseire van szükség, olyan intézkedésekre, amelyek idén  és jövőre megfelelő impulzust adnak a gazdaság alacsony fordulatszámon  pörgő motorjának, ugyanakkor 2022-től képesek biztosítani az automatikus  konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok  helyreállását is. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell  erősíteni a családok jövedelmi helyzetét, a kieső magánkeresletet a  kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok  növelésével, és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba  helyező beruházástámogató intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni.
    
A  vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése  indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet  célzott pótlása jelenthet segítséget. A hitelpiac stabil működésében  továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett  azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni -  sorolja javaslatait az MNB.
    
Az MNB egyebek között szorgalmazza a  munkahelyvédelmi bértámogatás folytatását és egyszerűsítését, a  járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetését. A  családbarát intézkedések között a családi adókedvezmény összegének  növelését, a háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetését, a  kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák  szja-mentességének bevezetését, a gyermeket nevelő munkavállalók,  kérésére a távmunka lehetőségének biztosítását és szükség esetén  rendkívüli táppénz nyújtását, a gyermeket nevelő munkanélkülieknek pedig  magasabb álláskeresési járadékot sürget a jegybank javaslata. 
Hogyan nyerhetsz a zuhanó árfolyamokkal? Mutatjuk ITT.
    
Az  MNB szakemberei helyeselnék az államilag támogatott  koronavírus-tesztelések bővítését, az otthoni munkavégzés támogatását, a  felsőoktatásban pártolják a távoktatás fenntartását általában pedig az  iskolai védekezés szabályainak rugalmas alakítását. 
    
A lakáspiaci  lépések között a jegybank az általános 5 százalékos lakásáfa  visszaállítását látja indokoltnak, kiegészítve egy 4 százalékos  szektorális különadóval, a magáncélú ingatlanok építése után pedig  minden településre érvényes áfavisszatérítés bevezetését javasolja. Az  MNB új lakáshitel-programmal ösztönözné az energiatakarékos lakások  építését is.
    
A keresletélénkítő lépéseket is különösen fontosnak  tekinti a jegybank és ezek sorában a kiszállított és elviteles ételek  áfakulcsának 5 százalékra csökkentését, a nagycsaládosok és nyugdíjasok  alapvető élelmiszervásárlásaihoz nyújtott támogatás bevezetését  javasolja, Felvetik a gázárak több lépcsőben történő csökkentését.  Emellett félévenkénti felülvizsgálattal célzottan meghosszabbítanák a  hiteltörlesztési moratóriumot. 
    
Az állami és a külföldi  befektetők által finanszírozott beruházások körében kiemelt célnak  tartja az egészségügyi infrastruktúra és kutatói kapacitások  fejlesztését, a közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztését a magyarlakta  határvidékekkel, a bölcsődefejlesztési program gyorsítását, illetve a  korábban kifizetett EU-előlegek felhasználásának felgyorsítását és a  magas hozzáadott-értékű külföldi befektetések bevonzásának erősítését. A  beruházás és K+F kiadás után a helyi iparűzési adóból adnának  kedvezményt a jegybank szakemberei. 
    
A digitalizáció érdekében  kormányzati megrendelésekkel támogatnák informatikai eszközök hazai  gyártóit, sürgetik a magyar információbiztonsági szoftveripar és a  digitális kreatív ipar fejlesztését. Az e-közigazgatási megoldások  érdekében kormányzati IT beruházások és adatbázisok összekapcsolására is  kitérnek a javaslatban, és az 5G-n alapuló digitális infrastruktúra  fejlesztését, valamint az ingatlanügyletek és az építőipar  hatékonyságának informatikai fejlesztésekkel történő növelését tartják  szükségesnek. 
    
A zöld gazdaság szempontjából a javaslatok  kiemelik a megújuló energiatermelésre átállás gyorsítását és a  villamosenergia hálózat fejlesztését, valamint a mezőgazdasági  infrastruktúra fejlesztését.
 
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
				     
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                         
                        