Mennyit kell dolgoznunk egy négyzetméter lakásért?
Hol a legolcsóbb vásárolni?
Az Otthontérkép adatai szerint a megyék közül Győr-Moson-Sopron a legdrágább a maga 175 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legolcsóbb Nógrád megye 68 ezer forinttal. A főváros persze megelőzi a megyéket: Budapesten átlagosan 229 ezer forintot kértek 2014-ben egy négyzetméternyi lakásért.
Budai Ákos, a Lakás 2015 szakértő szerint, az ország legdrágább nagyvárosa Sopron 203 ezer forintos átlagárral, míg a legolcsóbb Salgótarján, ahol mindössze 70 ezer forintot kell fizetni egy lakás négyzetméteréért. A kistérségek listájának extrém pontjait már más megyékben kell keresnünk. A legdrágább terület a budapesti agglomerációban található: a dunakeszi kistérségben 197 ezer forintért vásárolhatunk meg egy négyzetméternyi lakást. Ezzel szemben az ország legolcsóbb helyén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérségben kevesebb mint 32 ezer forint a lakóingatlanok egységára.
Budapest legdrágább kerülete az V. kerület 352 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legdrágább városrészt kicsit északabbra, a XIII. kerületben találjuk: a Marina-parton 424 ezer forintot kellett kifizetni négyzetméterenként. A legolcsóbb kerület Soroksár (XXIII.), illetve Csepel (XXII.), ahol rendre 146, illetve 147 ezer forint a lakások négyzetméterének átlagára. A legolcsóbb városrészt az utóbbi kerületben találjuk: Csepel-Belvárosban 140 ezer forintos egységárral számolhatunk.
Összevetve a Marina-partot és a bodrogközi kistérséget, döbbenetes felfedezést tehetünk: az ország legdrágább és legolcsóbb térsége között több mint 13-szoros árszintbeli különbség van. Ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy mennyire szétszakadt az országos lakáspiac, bár mégis érdemes megvizsgálni azt, hogy egy átlagos lakás megvásárlása milyen nehézségeket jelenthet a magyarok számára.
Évről évre egy kevesebbet kell dolgozni a lakásért
2014-ben már az egymást követő hatodik évben mondhattuk el azt, hogy a lakásvásárlók egyre kedvezőbb helyzetbe kerültek a lakásárak és a fizetések alakulásának köszönhetően. A válság kirobbanása előtt, 2007-ben nagyjából 2 hónapnyi jövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni. A lakásárak drasztikus csökkenése miatt ez az arány folyamatosan javult és 2014-ben már csak 1,1 hónapnyi jövedelemre volt szükség egy lakás négyzetméterének megvásárlásához. Ez kevesebb, mint az utóbbi 14 évben bármikor.
A kedvező helyzetet azonban még most érdemes kihasználni, mivel a csökkendő tendencia hamarosan véget érhet. 2013-ban még 10 százalékkal kellett kevesebbet dolgozni egy négyzetméter lakásért, mint 2012-ben, 2014-ben azonban már csak valamivel 3 százalék alatti volt a javulás mértéke az előző évhez képest. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lakásárak a 2013-as 2 százalékos csökkenéssel szemben tavaly már nem veszítettek értékükből, míg a jövedelmek mind a két évben nagyjából 3 százalék körüli mértékben nőttek.
Nemzetközi felmérések 2-3%-os reálbér-növekedéssel számolnak 2015-ben Magyarországon, a lakásárak alakulására vonatkozó előrejelzések pedig legfeljebb 3%-os emelkedésre számítanak. Ebből kiindulva még arra is van esély, hogy ha minimálisan is, de 2015-ben tovább csökken az egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához szükséges időszak hossza. Ami viszont valószínűbb, az az, hogy ennél számottevően kedvezőbb helyzetben már nem lesznek a lakásvásárlást fontolgatók.
