Merkel szerint nincs más választás, segíteni kell Görögországon
A kancellár rendkívüli kormánynyilatkozatot ismertetett a Bundestagban, amely ezzel megkezdte a megállapodást támogató, illetve a német szerepvállalást körvonalazó törvénytervezet vitáját. A tervezet jóváhagyása péntekre várható, de annak sok ellenzője van a kormánypártok körében is.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Görögországban olyan szükséghelyzet alakult ki, amely az euró stabilitását veszélyeztette. Ezért cselekedni kellett, és az Európai Unió, valamint a Nemzetközi Valutaalap segélycsomagja egyfajta ultima ratiót jelentett - szögezte le a kancellár.
Merkel úgy értékelte, hogy rendkívüli horderejű döntésről van szó, és elismerte, hogy a segélyért végső soron minden német adófizető garanciát vállal. Védelmébe vette a megállapodást, hangsúlyozva, hogy Görögország olyan alapvető kötelezettségeket vállalt, amelyek biztosítják a válságból való kilábalás lehetőségét, és egyben az euró stabilitásának megőrzését.
Megerősítette, hogy a három évre szóló segélyprogramban Németország a tervek szerint 22,4 milliárd euróval vesz rész, amelynek első részlete - 8,4 milliárd euró - még az idén esedékes. Utalt arra is, hogy a német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt - az állam garanciavállalása mellett - zajlik.
Mindenekelőtt a megállapodást ellenző képviselőkhöz intézve szavait, a kancellár azt hangoztatta: Németország azok után adta támogatását a segélyprogramhoz, hogy teljesültek előfeltételei. Ezek között első helyen említette annak biztosítását, hogy Görögország vállalja a szükséges konszolidációs erőfeszítéseket. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy a Nemzetközi Valutaalap is részt vesz a segélycsomagban, ami - mint hozzáfűzte - kezdettől fogva és még kisebbségben is legfőbb törekvése volt.
És utalt arra, hogy megítélése szerint olyan döntés született, amelynek nincs és nem is volt alternatívája, az az utolsó eszközt jelentette a helyzet súlyosbodásának megakadályozására és egy esetleges láncreakció elkerülésére. A kancellár közvetve vádolta a jelenleg ellenzékben lévő Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) és a Zöldeket, emlékeztetve arra, hogy Görögország euróövezeti csatlakozására az akkor hatalmon lévő szociáldemokrata-zöld kormány támogatásával került sor.
Úgy ítélte meg, hogy akkor gazdaságilag megalapozatlan, elsősorban politikai és elsietett döntés született. Merkel szerint Európa a mostani válsággal válaszút elé érkezett. Vagy halad tovább a korábbi úton, amelynek során lehetőségei felett élt, vagy pedig levonja a szükséges tanulságokat, és erőfeszítéseket tesz a hatékonyabb együttműködésre, a pénzpiacok erőteljesebb szabályozására és annak megakadályozására, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődhessenek.
Megerősítette, hogy jóval hatékonyabb ellenőrző mechanizmusokra van szükség, és utalt arra is: Németország szorgalmazni kívánja az euróövezeti stabilitási paktum szigorítását és a többi között szankciók bevezetését azon államok ellen, amelyek tartósan megsértik a stabilitási egyezményben foglaltakat, illetve a maastrichti deficitkritériumokat. Németország állást foglal az ehhez szükséges szerződésmódosítások mellett - szögezte le Merkel, aki mindebből kiindulva a jelenlegi válságot Európa számára esélynek is nevezte. "Németországnak nagy a felelőssége, és élni kíván ezzel a felelősséggel" - hangsúlyozta Angela Merkel.
