Merkel szerint új EU-szerződés kell az Európai Valutaalaphoz

A londoni gazdasági napilap előző nap közölte azt a magas rangú kormányforrásokból származó értesülését, hogy a német és a francia kormány új, nagy jelentőségű kezdeményezéseket tervez az euróövezeten belüli gazdasági együttműködés és ellenőrzés erősítésére, és ennek egyik eleme lenne az "Európai Valutaalap" (EMF) létrehozása a bajba került euróövezeti tagállamok pénzügyi megsegítésére.

A nap folyamán Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szóvivője is megerősítette, hogy az Európai Bizottság a görögországi költségvetési és adósságválság hatására Európai Valutaalap létrehozására kíván javaslatot tenni. A Financial Times keddi száma azonban idéz egy sajtóbeszélgetést, amelyen Angela Merkel német kancellár kijelentette: e szervezet életre hívásához teljes körű tárgyalásokat kell tartani mind a 27 EU-tagállam részvételével.

A lap szerint Merkel kijelentette azt is, hogy szerződésmódosítás nélkül nem hozható létre egy ilyen alap. A Financial Times szerint mindazonáltal bármilyen új EU-szintű szerződés azzal a kockázattal járna, hogy óriási mértékben megosztóvá válik, különösen ilyen rövid idővel a Lisszaboni Szerződés "elhúzódó és fájdalmas" ratifikálási folyamata után.

A londoni gazdasági napilap idézete szerint azonban a német kancellár kijelentette: helytelen lenne visszariadni a szükséges szerződésmódosítástól, mivel "azt szeretnénk, hogy problémáinkat a jövőben az IMF nélkül is képesek legyünk megoldani". Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat is.

A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az EU-illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán".

Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek. Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus - állt a The Economist írásában.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minapi londoni helyzetértékelő telekonferenciáján ugyanakkor az hangzott el, hogy a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "értelmes módja" lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére.

A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy az euróövezet nem költségvetési unió, költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az adósságszolgálat terheit az adott ország - és nem más tagállamok - adófizetőinek kell állniuk. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint azonban "nehéz elképzelni", hogy azok az kormányok, amelyek Magyarországot és Lettországot is kisegítették, szükség esetén megtagadnák a likviditási támogatást egy euróövezeti tagállamtól.