Merkel: Az Európai Uniónak a stabilitás uniójává kell válnia
A Bundestag előtt ismertetetett, mintegy 45 perces nyilatkozatban Angela Merkel leszögezte, hogy az Európai Uniónak a stabilitás uniójává kell válnia. Szavai szerint ha most nem sikerül hatékony intézkedéseket hozni a válság rendezésére, az megfékezhetetlenné válik.
Az euró kudarca Európa kudarcát jelentené - hangsúlyozta ismét Angela Merkel. Németországnak vállalnia kell a felelősséget az adósságválság rendezésében - jelentette ki, és ehhez a képviselők támogatását kérte. A kancellár részletesen ismertetette az adósságválság megoldásával kapcsolatos elképzeléseket, amelyek szerda este a brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó napirendjén szerepelnek.
Hangsúlyozta, hogy tartós megoldásokra van szükség, és el kell kerülni azokat a hibákat, amelyeket a múltban egyes országok, illetve a politikusok elkövettek, mondta és utalt a szükséges reformok halogatására, valamint a késedelmes cselekvésre. Fontosnak nevezte annak megakadályozását, hogy az adósságválság újabb országokra terjedjen át. Úgy értékelte, hogy Írország jó úton jár, Portugália eltökélt a helyzet javítására, és szavai szerint a görög kormány is határozott intézkedéseket hozott.
Feltűnő volt, hogy a kancellár Olaszországot nem említette. Az Európai Unió, illetve az euroövezeti térség előtt álló feladatok közül a kancellár mindenekelőtt Görögország megsegítésének szükségességét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az ország adóssághelyzetén javítani kell, és ez csakis a görög államadósságok egy részének leírásával valósítható meg. A kancellár elengedhetetlennek nevezte, hogy ebben a magánhitelezők, azaz a bankok is részt vegyenek, mégpedig jóval erősebb mértékben, mint erre júliusban önkéntes kötelezettséget vállaltak. Ugyanakkor a saját felelősség vállalását ez nem pótolhatja - hangoztatta Merkel, aki utalt arra, hogy Görögország megsegítését továbbra is szigorú feltételekhez kell kötni.
Fontosnak nevezte az ország állandó ellenőrzését a jövőben, amit a kancellár szerint az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló, úgynevezett trojkának kell végeznie. A magánhitelezők elengedhetetlennek tartott közreműködésével kapcsolatban Merkel elismerte, hogy szükség van a bankok feltőkésítésére. A kancellár szerint ennek elsősorban saját erőből, másodsorban az egyes országok támogatásával kell megtörténnie. Az euroövezeti mentőalap, az EFSF eszközei a bankok támogatására csak akkor használhatók fel, ha az első két forrás nem elegendő - érvelt a kancellár.
Az EFSF alkalmazási lehetőségeiről vallott álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy sem a 440 milliárd eurós keret, sem az abban való 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem léphető túl. Kormánya - mint hangsúlyozta - minden olyan megoldási modellt elutasít, amely bevonná az Európai Központi Bankot az EFSF alkalmazási lehetőségeinek bővítésébe. Megerősítette, hogy a későbbi alkalmazási lehetőségek között két opció szerepel az uniós csúcs napirendjén. Az egyik az, hogy az EFSF részben egyfajta biztosítói szerepet vállaljon az adós országoknak nyújtott új hitelek garantálására, a másik pedig egy külön alap létrehozása az EFSF finanszírozására magán-, illetve hivatalos intézmények közreműködésével. Ebben az összefüggésben a Nemzetközi Valutaalapra utalt, hangoztatva, hogy szükség van az IMF tapasztalataira, illetve lehetséges pénzügyi közreműködésére.
Elismerte, hogy az EFSF kibővített alkalmazása körül növekednek a kockázatok, azokat azonban vállalhatónak nevezte. A kancellár nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az akut válság megoldásához halaszthatatlan döntésekre van szükség, ugyanakkor intézkedéseket kell hozni hasonló válságok kialakulásának megakadályozására. Ezzel összefüggésben vetette fel az európai uniós szerződések módosításának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy mindezt javasolni fogja az Európai Tanács elnökének, mégpedig elsődlegesen azzal a céllal, hogy erősödjön a stabilitási kultúra. Merkel szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy közvetve felelősségre lehessen vonni azokat az országokat, amelyek ismételten megsértik az európai stabilitási és növekedési paktumot. Ezzel összefüggésben említette annak lehetőségét, hogy a szóban forgó ország ellen az Európai Bíróság előtt lehessen panaszt emelni.
A kancellár hangsúlyozta, hogy a szerződések módosítása kockázatos ugyan, de nézete szerint a legjobb út a stabilitás biztosítására. Meg kell akadályozni, hogy az Európai Unión belül szakadás következzen be az euróövezeti és az euróval még nem rendelkező országok között - tette hozzá Merkel. A német kancellár megerősítette azt is, hogy hatékonyabb erőfeszítéseket kell tenni a pénzpiacok szabályozására. Közölte: javasolni kívánja az úgynevezett pénzpiaci tranzakciós adó mielőbbi bevezetését.
A kormánynyilatkozat előtt egy villámfelmérés arról tanúskodott hogy a német lakosság mindössze 30 százaléka bízik a kancellárnak a válság leküzdését célzó erőfeszítéseiben. A nyilatkozat elhangzása után ez az arány egy csapásra 70 százalékra emelkedett. A nyilatkozat után a parlament szavazást kezdett arról, hogy milyen felhatalmazással lássa el Merkelt az esti európai uniós csúcstalálkozón várható határozatokkal kapcsolatban. A szavazás formálisnak számít, mivel a kormánypártok, valamint ellenzék legerősebb pártjai már előző este közös határozattervezetben állapodtak meg egy széles körű felhatalmazásról. (MTI)
