Mi állt a mai kamatdöntás hátterében?
A testület legutóbb szeptember 28-án csökkentette 50 bázisponttal 7,5 százalékra a jegybanki alapkamatot. Akkor a testület nagy többséggel, 8:1 arányban szavazott a fél százalékpontos lazítás mellett, egy tag 75 bázispontos csökkentést javasolt. Most, az októberi kamatdöntő ülésen volt javaslat 75 bázispontos és 100 bázispontos csökkentésre is és a tanács kis többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett.
Az ülésről kiadott közlemény szerint a testület az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve döntött a kamatcsökkentés mellett. További lazításra akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi. A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban folyamatosan és jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. A magyar gazdaság azonban továbbra is sérülékeny, ami a monetáris politika vitelében fokozott körültekintést indokol.
A testület értékelése szerint a magyar gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt átmenetileg meghaladja ugyan 3 százalékon rögzített a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a kedvezőbb világgazdasági kilátásokkal összhangban fokozatosan javult a nemzetközi pénzpiaci környezet a folyamat fennmaradása azonban továbbra is kérdéses.
A kereslet-visszaesés fegyelmező erejének köszönhetően az elmúlt negyedév fogyasztói ár adatai rendre elmaradtak az MNB várakozásától és a tanács tagjainak megítélése szerint megnövekedett annak az esélye, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól. A munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és jelentős létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge külső és belső kereslethez. A vállalati szektor versenyképességének megőrzése szempontjából a tanács kulcsfontosság a visszafogott bérezés.
Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását - hívja fel a figyelmet a monetáris tanács. A magyar gazdaság külső forrásokra utaltsága érdemben csak akkor csökkenhet, ha a külső egyensúly tartósan javul.
Az ország sebezhetőségének fokozatos mérséklése érdekében továbbra is fegyelmezett költségvetési politika szükséges. Az idei költségvetési hiánycél teljesülését részben olyan intézkedések biztosítják, amelyek hosszabb távú fenntarthatósága bizonytalan. Ez már a 2010-es költségvetés teljesítése szempontjából is kockázatot jelent, és veszélyezteti a további költségvetési konszolidáció folyamatát - figyelmeztet, az MNB. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. november 4-én 14 órakor jelenik meg.
