Mi változik nyugdíjas éveinkben?

A világszinten jellemző időskori nehézségek ennek ellenére is elkerülhetőek a több lábon álló öngondoskodással, amely a társadalmi változások miatt is egyre alapvetőbb feltétele a gondtalan időskor megteremtésének.

Egy átlagos magyar nyugdíjas legtöbb idejét az alvás (napi 9-9,5 óra) viszi el, ezt a tévézés követi (3 és fél óra naponta), majd a saját háztartás ellátása – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december végén publikált adataiból. (Az Egyesült Államokban a nyugdíjasok közel 4 órát tévéznek naponta, míg az aktívak körében ez a tevékenység fele annyi időt vesz el egy napból.) A nyugdíjas kor beköszöntével tehát sokkal több idő jut a fent felsoroltakra, és bár ezen tevékenységek nem járnak jelentős anyagi ráfordítással, kérdés, hogy a nyugdíjasok életszínvonala mennyiben határozza meg mindennapjaikat és szokásaikat.

A Generali Biztosító reprezentatív felmérésében ezért arról kérdezte a hazai, felnőtt lakosságot, milyen életszínvonalra számítanak nyugdíjas éveikben. A válaszok alapján a magyarok csupán 5 százaléka gondolja azt, hogy fenn fogja tudni tartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjából. A megkérdezettek 22 százaléka szerint nyugdíjuk egy alacsonyabb, de elfogadható életszínvonal fenntartására lesz csak elég. Az aktív felnőttek legnagyobb része (47%) azonban úgy gondolja, egyáltalán nem fog tudni megélni majd nyugdíjas éveiben. (Dél-Afrikában 51% gondolja ugyanígy, sőt a nyugdíjasok harmadának nincs elegendő megtakarítása arra se, hogy orvosi kiadásit fedezze.)

A felmérés eredményei azt mutatják, összességében a felnőttek jelentős többsége, 95 százaléka számít arra, hogy nyugdíjasként anyagi lemondásokra kényszerül majd. A legtöbben – a válaszadók 75 százaléka – terveik szerint kevesebbet utaznak majd, hogy kijöjjenek nyugdíjukból. Sokan gondolják úgy (67 %), hogy nem lesz lehetőségük családjuk anyagi támogatására, 60 százalékuk szerint a ruházkodás mennyiségén és minőségén is spórolni kényszerülnek majd. A válaszadók 58 százaléka nem tervez autót fenntartani nyugdíjas éveiben. A megkérdezettek 38 százaléka úgy gondolja, változtatnia kell majd jelenlegi lakáskörülményein. (Érdekesség, hogy az amerikai nyugdíjasok 37%-a szintén kisebb, 27 százaléka pedig olcsóbb lakást keresne.)

Nem tűnnek alaptalannak az anyagi lemondással kapcsolatos várakozások a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján sem. Az intézet 2013. első negyedéves adatai szerint, míg a hazai nettó átlagkereset 147 850, a nyugdíjak összege a férfiaknál már csupán átlagosan 122 830, a nőknél 106 450 forint volt. Ha tehát egy átlagos jövedelmű magyar visszavonulása után átlagos mértékű állami nyugdíjából él, korábbi keresetének 77 százalékából kell kijönnie havonta. (Ausztráliában az öregségi nyugdíj 72-80%-kal kevesebb, mint az átlagbér.) A riasztó számok ellenére is elkerülhető az életszínvonal-csökkenés, ha időben kezdünk gondoskodni a nyugdíj-kiegészítésről.