Miért csak 25 bázisponttal vágott az MNB?
A döntés indoklásaként a Monetáris Tanács az alábbiakat tette közz: A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását jelentős bizonytalanság övezi. A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését. A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött. A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet-visszaesés gyakorolja a legerősebb hatást. Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól. A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika. Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tesznek lehetővé. A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. január 13-án 14 órakor jelenik meg.
