Mol-INA-ügy - hivatalos idézést nem kapott Hernádi Zsolt Horvátországból

Valki László hangsúlyozta, hogy Horvátország uniós csatlakozási szerződésének függeléke tartalmazza ugyan a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, ám ez csak akkor lép majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással. Valki László emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan, hanem több mint egy évvel később léptették hatályba az egyezményt.
    

A nemzetközi jogász szerint tévednek a horvát hatóságok, amikor azt feltételezik, hogy a magyar ügyészség - amely többször elutasította megkeresésüket - felkéri Hernádi Zsoltot, hogy menjen el a zágrábi kihallgatásra. A magyar ügyészség hivatalosan nem tájékoztatta Hernádi Zsoltot a horvát kérésről, amelyről így a Mol vezetője csak a lapokból és Csányi Sándornak, a Mol igazgatósági alelnökének múlt heti beszámolójából értesülhetett. Ez azonban nem hivatalos közlés - hangsúlyozta Valki László.
    

Mint elmondta, a horvát hatóságok jelenleg csak magánlevelet küldhetnének Hernádi Zsoltnak, de annak sem lenne jogi érvénye. Ha pedig az illetékes horvát bíróság európai elfogatóparancsot bocsátana ki - amire egyébként joga van -, annak végrehajtását szerinte az eljáró szerv, a Fővárosi Törvényszék megtagadná. Az európai elfogatóparancsot szabályozó uniós kerethatározat alapján ugyanis el lehet utasítani a végrehajtást, ha az érintett állam hatóságai már nyomoztak az ügyben és megszüntették az eljárást.
    

A magyar ügyészség 2012 januárjában közölte a horvát féllel, hogy nyomozást indított az ügyben, és nem talált bűncselekményre utaló adatokat sem a Mol, sem Hernádi Zsolt esetében. A szakember szerint "így patthelyzet alakulna ki".  A zágrábi megyei bíróság pénteken rendelt el vizsgálati őrizetbe vételt Hernádi Zsolt ellen, ami az első lépés ahhoz, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.
    

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt. A közlemény szerint az USKOK kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, ennek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget.
    

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt.

Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.   (MTI)