Nem adja ki Hernádit Horvátországnak a magyar bíróság

A bíróság rövid szóbeli indoklása szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. Ez pedig a törvény kötelező rendelkezése szerint nem teszi lehetővé az elfogatóparancs végrehajtását.

A horvát Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözés és korrupció elleni osztálya (USKOK) szerint 2008 elején Zágrábban Hernádi Zsolt megállapodott Ivo Sanader miniszterelnökkel, hogy 10 millió eurót ad neki, hogy a Horvátország tulajdonában álló INA olajtársaság ügyében olyan szerződést kössön, amely a horvát érdekkel ellentétes.

Ez a szerződés 2009 elején létrejött, 2009 közepén pedig fiktív tanácsadói szerződések alapján 5 millió eurót kapott a horvát kormányfő, majd újabb 5 milliót Hernádi Zsolttól - ismertette a horvát szervek álláspontját a bíró, és kiemelte: ebben az eljárásban a tényállással nem foglalkozhatnak, csakis azzal, hogy az európai elfogatóparancs teljesítésének feltételei fennállnak-e.

Hernádi Zsolt a tárgyaláson elmondta: 2011 novemberében ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség részletesen meghallgatta, dokumentumokat csatoltak be, és 2012 januárjában a magyar ügyészség azzal szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény nem történt.

Hernádi Zsolt akkor is következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett el. Ivo Sanadert ugyanakkor tíz évre ítélte első fokon egy horvát bíróság az INA-val kapcsolatos korrupciós cselekmények miatt.

A hétfői tárgyaláson a Fővárosi Főügyészség és Hernádi Zsolt védője egyaránt az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását indítványozta. A törvényszék elsőfokú döntése jogerős, miután sem az ügyész, sem a védő nem fellebbezett.

A bíró az elfogatóparancs teljesítését, Hernádi Zsolt átadását megtagadó határozatának szóbeli indoklásában kitért arra, hogy a horvát szervek által megjelölt vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban elnevezésű cselekmény büntetési tételének felső határa három, illetve öt év. A magyar ügyészség ugyanezen ügyben hozott megszüntető határozata pedig valamennyi körülménnyel foglalkozott - ismertette.

Ugyanakkor a bíró megjegyezte azt is, hogy döntése csak Magyarország határain belül érvényes. Más államokat nem érint, hogy itt megszűnt a nyomozás, külföldi hatóságok csak akkor nem járhatnának el egy hasonló ügyben, ha a bíróság felmentette volna az érintettet vagy már letöltötte volna jogerős büntetését - mondta.

A Fővárosi Főügyészség a törvényszék döntése után nem sokkal közleményt adott ki, amelyben többek között leszögezte, hogy az horvát elfogatóparancs és a magyar nyomozás ügyében "a tényállás teljes egészében azonos".

A horvát hatóságok szerint Hernádi Zsolt azért fizetett kenőpénzt Ivo Sanadernek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA irányításában. A Mol ugyanakkor azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait, a magyarországi nyomozás során pedig Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett.

A zágrábi megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét, majd október elsején a horvát rendőrség az európai elfogatóparancsot is kiadta. Másnap délután Horvátország kérésére Hernádi Zsolt neve felkerült az Interpol vörös, legmagasabb fokozatú körözési listájára.

A napokban a magyar és a horvát miniszterelnök is megszólalt a Mol-INA-ügyben. Orbán Viktor azt javasolta a horvátoknak, fontolják meg, hogy állami kézbe veszik az INA olajtársaság részvényeit, ugyanakkor ezt korrekt módon tegyék, "ehhez nem kell senkit letartóztatni". Horvát kollégája, Zoran Milanovic szerint nem zsarolásként kell felfogni Orbán Viktor nyilatkozatát. Hozzátette ugyanakkor, hogy "vádemelésekről nem lehet tárgyalni".

Martonyi János külügyminiszter a napokban a montenegrói Budvában megbeszélést folytatott Vesna Pusić horvát miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Martonyi János ismertette a magyar kormány álláspontját, hogy nem szeretnénk a magyar-horvát kapcsolatokban feszültségforrást, így - ha a Mol INA-részesedése ennek akadályát képezné - akkor a legjobb megoldás a két gazdasági partner civilizált különválása. Ha a tárgyalások mégsem vezetnének eredményre, akkor a Mol dönt arról, értékesíti-e az INA-részesedését - tette hozzá.

A napokban Szollár Domokos, a Mol Magyarország kommunikációs igazgatója elmondta: több eljárás, vizsgálat is folyik a Mol ellen Horvátországban. Ezeket többségében még az előző horvát kormány időszaka alatt indították. A Mol természetesen együttműködik a hatóságokkal, ugyanakkor - bár nem tisztük és nem is kívánnak nyilatkozni a horvát igazságszolgáltatás és politika viszonyáról - az kétségtelen: a Mol ellen 2012 előtt "komoly összefonódást érzékeltek", amelyet megítélésük szerint bizonyos gazdasági, illetve politikai részérdekek vezéreltek - fogalmazott. A Mol elnöke elleni ügy ezek közül a leglátványosabb és legsúlyosabb, de a többi is halad az igazságszolgáltatás medrében - tette hozzá. (MTI)