Nem akarja a piac, hogy Matolcsy legyen az MNB elnöke
A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában - arra a felvetésre, miszerint lehetséges-e, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltsa Simor Andrást márciusban a központi bank élén - elmondta, hogy semmilyen döntés nem született ebben a kérdésben. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a nyilatkozatot kommentáló, befektetőknek összeállított gyorselemzésében azt a következtetést vonta le, hogy Matolcsy György MNB-elnöki jelölése továbbra sem kizárt, és a miniszterelnök valószínűleg még mindig gondolkodik ebben a lehetőségben.
Ash véleménye szerint levonható az a következtetés is, hogy Matolcsy György szeretné a tisztséget; ezt tükrözte a monetáris politikáról nemrégiben írt cikke, amely "állásjelentkezésnek tűnt". A Standard Bank vezető londoni stratégája szerint az eredeti menetrend valószínűleg az volt, hogy Matolcsy György követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségében, ám a kormányfőt meglepetésként érhette a nemzetgazdasági miniszter jelölésének lehetőségével szemben kibontakozott széleskörű ellenállás, és az a devizapiaci reakció is, amely Matolcsy Györgynek a monetáris politikáról kifejtett nézeteit fogadta a héten.
Timothy Ash szerint valószínűleg "most folyik a gondolkodás" arról, hogy Matolcsy György legyen-e az MNB-elnök, vagy egy másik, kompromisszumos jelölt, aki azonban szintén "nagyon-nagyon erőteljesen összehangolná" a pénzügypolitikát a kormánnyal. A Standard Bank londoni elemzőjének vélekedése szerint lehetséges, hogy a minapi Matolcsy-cikket követő forinteladási hullám nyomán a kormányon belül is néhányan "mélyebben elgondolkodtak" Matolcsy György MNB-elnöki jelölésének potenciális hatásairól.
Ash megítélése szerint ugyanakkor Orbán Viktor "nagyon lojális" nemzetgazdasági miniszteréhez, akire bárki másnál inkább hallgat gazdaságpolitikai kérdésekben. Timothy Ash szerint ezért változatlanul Matolcsy György van elsődleges pozícióban ahhoz, hogy átvegye az MNB-elnöki tisztséget a márciusban távozó Simor Andrástól. Az MNB élén esedékes váltás lehetséges kihatásaival más nagy londoni házak elemzői is már behatóan foglalkoztak, egyöntetűen arra a következtetésre jutva, hogy a kormány növekedésösztönzési céljait támogató jelölt kiválasztása a legvalószínűbb.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdászai befektetési ügyfelek számára e héten összeállított elemzésükben úgy fogalmaztak, hogy akár Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, akár nem, az mindenképpen nagyon valószínű, hogy a nemzetgazdasági miniszter által a követendő monetáris politikáról hangoztatott nézetek a Fidesz nézetei, és ezeket a nézeteket osztani fogja a jegybank új vezetője, bárkire essen is választás. A Barclays londoni elemzői valószínűnek nevezték, hogy az MNB a vezetőváltás után mennyiségi enyhítésbe kezd vállalati kötvények és állampapírok másodpiaci felvásárlásával.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben szintén azt jósolták, hogy a váltás után a kormány várhatóan az eddiginél sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd a jegybankot. A ház londoni elemzői szerint az MNB élén esedékessé váló vezetőváltás a következő hónapok fő eseménykockázata a magyar gazdaságban. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői nemrégiben összeállított elemzésükben közölték: véleményük szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac "gyengének" minősít, akkor 5 százalék lenne a jegybanki alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén.
Ám ha a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát. Hasonló következtetésre jutottak minapi elemzésükben az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai is, akik szerint esetleg éppen az szabhat korlátot a további kamatcsökkentéseknek, ha az MNB élére olyan jelölt kerül, aki lojális a kormányhoz. Ez ugyanis a ház szerint a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti, ami viszont a monetáris alapállás szigorítását kényszerítheti ki.
