Nem leszünk egyhamar euróövezeti tagország
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemző és befektetési részlegének szakelemzői kedden ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését, bár azt nem zárják ki, hogy Észtország csatlakozása után a két további balti köztársaság "valamivel előbb" eurótaggá válik.
A ház szerint ezek "elég távoli időpontok" ahhoz, hogy az euróövezeti csatlakozás kilátása a következő néhány évben ne legyen meghatározó piaci tényező a térség szempontjából. A BNP Paribas londoni elemzői szerint a közép-kelet-európai tagjelöltek jelenleg már nem is tekintik vonzó célnak a valutauniós belépést; legalábbis erre lehet következtetni a térségi politikai döntéshozók legutóbbi nyilatkozataiból. Az elemzés felidézi például a cseh jegybank egyik igazgatósági tagjának minapi - a kormányfő által is támogatott - kijelentését, amely szerint Csehországnak tulajdonképpen kimaradási lehetőséget kellene kérnie az euróövezetből.
A lengyel jegybank vezetője pedig azt mondta, hogy semmi értelme rohanni a csatlakozással, amikor az euróövezet válságban van. A BNP Paribas elemzői szerint most már a szlovákok is "sajnálják", hogy két éve beléptek a valutaunióba. A ház szerint egyértelmű, hogy a perifériális euróövezeti tagok költségvetési problémáinak mérete, valamint a tagországok egyre inkább széttartó gazdasági fejlődési iránya nem kelt bizalmat a potenciális tagjelöltek körében aziránt, hogy az euróövezet a stabilitás és a növekedés térsége lenne.
Az utóbbi időben gyakorlatilag konszenzussá vált a citybeli elemzői közösségben az az előrejelzés, hogy a térségi tagjelöltek a 2010-es évek végén, vagy csak a 2020-as évtizedben csatlakozhatnak az euróhoz. Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői közölték: új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár 2020-as évekig is késhet. A ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között szintén említették a közép-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, és azt, hogy érzékelhető a gyors euróövezeti bővítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részéről is az egyes tagországokat sújtó adósságválság nyomán. A JP Morgan szakértői kiemelték "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat" is.
Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan "minimális", ám "semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik". Az euróövezet felbomlásának esélyeit más nagy londoni házak sem tartják már zérónak. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.
A Capital Economics által vázolt forgatókönyvek között volt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre. A cég szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
