Nem számítanak MNB-kamatcsökkentésre a londoni elemzők
Az MTI által előzetesen kérdezett citybeli házak egyike sem vár újabb kamatcsökkentést a Monetáris Tanács hétfői ülésétől. A 4cast nevű pénzügyi-gazdasági elemző csoport indoklása szerint az európai szuverén adósságproblémák teremtette bizonytalanság változatlanul idegesíti a piaci szereplőket, és ez a kockázatosabb kelet-közép-európai befektetési eszközök szélesebb kilengéseiben, gyengeségében is megmutatkozik.
A cég szakértői kiemelték, hogy a forint május és június folyamán eddig "következetesen" gyengült, az április végi 265-ről a mostani, 280 körüli szintekre, és a magyar adósságtörlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) árazása az áprilisi 189 bázispontról 320 bázispont - tízmillió euró adósságonként 189 ezer euróról 320 ezer euró - környékére drágult. A 4cast elemzői szerint a nyilvánosságra hozott gazdasági akciótervből - jóllehet abban a kormány vállalta, hogy mindent megtesz a 3,8 százalékos GDP-arányos idei államháztartási deficitcél tartása végett - eddig kevés részlet derült ki a konkrét gazdaságpolitikai elképzelésekről.
"Még az MNB is elismerte, hogy jelenleg nagyon nehéz meghatározni az új költségvetési terv pontos hatásait" - hangsúlyozta a londoni elemző csoport. A 4cast megemlíti, hogy a tervezett bankadóból már az idén 200 milliárd forint költségvetési bevételt, a közszféra bérköltségén pedig 15 százalékos megtakarítást remél a kormány, a londoni cég szakértői szerint azonban e tervekkel kapcsolatban sok a kérdőjel.
Hasonló megállapításra jutottak a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési elemzői is, akik szerint a bankadóztatási terv "eltúlzott", és "jelentős lefelé ható kockázatok" terhelik a bankszektorból remélt 200 milliárd forintos adóbevételi terveket. A BoA-ML szakértői szerint a társasági adón felüli különadó a magyar pénzügyi szektor várt eredményének hozzávetőleg a felét felemésztené, ami "túl agresszívnek tűnik", emellett károkat okozhat a pénzügyi szektornak és így a hitelezési tevékenység élénkülésének is.
Ha azonban e bevételi célt lefelé módosítanák, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU nyomására a kormány jó eséllyel vagy "áramvonalasítaná" adócsökkentési terveit, vagy más finanszírozási forrásokat keresne - vélekedtek a Bank of America-Merrill Lynch citybeli elemzői. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési elemzői is a forint gyengülését és a magyar CDS-díjszabás emelkedését említették hangsúlyosan azon okok között, amelyek miatt szerintük az MNB hétfőn nem módosítja alapkamatát.
A GS szakértői hozzátették: véleményük szerint a magyar kormány "következetlen kommunikációs stratégiájának" is az eredménye a befektetési eszközök gyengülése. A ház elemzői mindemellett úgy fogalmaztak, hogy a kormány államháztartási konszolidációs terve "híján van a mélységnek és a hitelességnek", és "nem valószínű", hogy az IMF és az EU-bizottság megelégedésére fog szolgálni az IMF vezette program újratárgyalása során.
A Goldman Sachs londoni szakértői szerint azonban mindezzel együtt is nyílhat még lehetőség "a jövőben" egy további, negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre, ha a külső feltételek javulnak, és ha a kormány "ambiciózusabb, hitelesebb" költségvetési-szerkezeti reformtervvel áll elő. Szintén látnak lehetőséget későbbi kamatcsökkentésre a Barclays Capital elemzői.
A londoni befektetési csoport pénteki előrejelzése szerint az MNB hétfőn bizonyosan nem nyúl az alapkamathoz, de az idei második félévben várható egy kamatcsökkentés. Ezzel azonban nem minden nagy citybeli ház ért egyet. A JP Morgan londoni elemzői szerint az utóbbi időben "jelentősen szűkült" az MNB kamatcsökkentési mozgástere, egyrészt a romló kockázatvállalási hajlandóság és a forint gyengülése, másrészt a felfelé ható inflációs kockázatok miatt.
Mindezek alapján a cég a jelenlegi, 5,25 százalékos MNB-alapkamat tartós fennmaradását jósolja, és azt, hogy a következő magyarországi pénzügypolitikai lépés kamatemelés lesz, 2011 második felében. A ház szerint a forint esetleges komolyabb erősödése az idei harmadik negyedévben lehetőséget nyújthat egy további MNB-kamatcsökkentésre, a JP Morgan szakértői azonban közölték, hogy nem ez az alapeseti feltételezésük.
