Németországban adósságválságba jutott majdnem minden harmadik nagyváros
A globális tanácsadó cég a 100 ezernél több lakosú német városok adósságállományát vizsgálta, és az egy lakosra vetítve 4 ezer eurónál nagyobb tartozást felhalmozó városokat sorolta a vészesen eladósodottak közé. 2010-ben 14 ilyen nagyváros volt, 2012 végén pedig már 21, a súlyosan eladósodott nagyvárosok aránya így 19 százalékról 29 százalékra emelkedett.
Valamennyi nagyváros adóssága együtt 7 százalékkal 47,9 milliárd euróra nőtt. A legtöbb tartozása - összesen 3,2 milliárd euró - a Ruhr-vidéki Essennek volt 2012 végén, egy főre vetítve pedig a szomszédos Oberhausennek, ahol minden lakosra 8369 euró jutott. Az egymilliárd eurónál nagyobb adóssággal rendelkező városok száma 15-ről 19-re emelkedett.
Számos nagyváros "gyakorlatilag csődben van" - idézte az EY közleménye Hans-Peter Bussont, az EY partnerét, a kormányzati és önkormányzati kutatások vezetőjét, aki szerint az alacsony kamatok révén egyelőre nem gond a tartozás törlesztése, de igen súlyos helyzet alakulhat ki, ha emelkednek a kamatok, vagy a bankok még inkább tartózkodóvá válnak az önkormányzatok finanszírozásában.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok nemigen segíthetnek, mert az alkotmányban rögzített adósságfék szabály és az uniós fiskális paktum miatt még tovább kell csökkenteni az önkormányzatok támogatását - tette hozzá a szakértő. Úgy vélte, elsősorban az önkormányzatok, illetve önkormányzati cégek hatékonyságának növelésével és privatizációval lehet javítani a helyzeten. Vállalatokban birtokolt tulajdonrészek és ingatlanok értékesítése "nem lehet többé tabu" - emelte ki Hans-Peter Busson.
Az EY felmérése szerint a nagyvárosok mezőnye egyre inkább két csoportra szakad. Azokon a területeken - például a Ruhr-vidéken -, amelyeket nem ért el a gazdasági fellendülés, az önkormányzatok mind kevesebb bevételből gazdálkodhatnak, a jó helyzetben lévő önkormányzatok viszont kedvezményekkel és beruházásokkal ösztönözhetik vállalkozások megtelepedését, és így még tovább emelkednek a bevételeik.
A klasszikus nyugat-keleti különbségek a nagyvárosok adósságállományának alakulását tekintve nem jelentősek, sőt inkább az a jellemző, hogy keleten, a volt NDK területén jobb helyzetben vannak a nagyvárosok, mint nyugaton. Ezt mutatja például az, hogy a keleten fekvő, szászországi Drezdának egy euró adóssága sincs, míg az egy főre jutó tartozás alapján összeállított lista első öt helyén csak nyugat-németországi nagyvárosok állnak. (MTI)
