Obama telefonon beszélt az iráni elnökkel, bízik a nukleáris megállapodásban
Több mint három évtizede, az iráni iszlám forradalom óta ez volt az első telefonos kapcsolatfelvétel a két ország vezetői között. A 15 perces, tolmácsolás segítségével lefolytatott beszélgetés tényét az iráni elnöki hivatal is megerősítette. Amerikai hivatalos tájékoztatás szerint a kapcsolatfelvételt Haszan Róháni kezdeményezte, aki az ENSZ-közgyűlés New York-i tanácskozásáról és az Egyesült Államokból távozóban szót kívánt váltani Barack Obamával.
Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN-nel közölte: az iráni elnök jelezte, jó néven venné ha Barack Obama felhívná őt. Rice a kérést "meglehetősen meglepetésszerűnek", a Róháni kívánsága szerint létrejött beszélgetést pedig "szívélyesnek" és "konstruktívnak" minősítette. Az amerikai elnök a Fehér Házból sugárzott, pénteki televíziós beszédében elmondta: Róhánival egyetemben arra utasította kormányát, hogy törekedjen a megállapodásra az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.
Az amerikai elnök ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok szoros egyeztetést folytat majd az ügyben szövetségeseivel, köztük Izraellel, amely a létét fenyegető veszélyt lát abban a lehetőségben, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert. "Miközben biztosan lesznek fontos akadályok az előremozdulás útjában, és a siker semmiképpen sem szavatolt, hiszek benne, hogy átfogó megoldásra tudunk jutni" - mondta Obama. "Maga az a tény, hogy 1979 óta ez volt az első kommunikáció egy amerikai és egy iráni elnök között, jól mutatja, hogy milyen mély az országain közötti gyanakvás, de ugyancsak rámutat arra a perspektívára, hogy meghaladjuk ezt a nehéz történetet."
Obama ugyanakkor szót ejtett arról is, hogy Iránnak az ellene bevezetett gazdasági szankciók visszavonásához "jelentőségteljes, átlátható és ellenőrizhető" lépésekkel kell bizonyítania atomprogramjának békés jellegét. Mint mondta, ennek a problémának a megoldása jelentős lépést jelenthetne az Egyesült Államok és Irán közötti új, a kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok felé. Ez szerinte segítene Teheránnak a nemzetközi közösséggel és a régiójával fennálló viszonyának javításában is. Egy amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Obama aggodalmát fejezte ki partnerének három amerikai állampolgár iráni fogva tartása miatt. Az Egyesült Államok elnöke gratulált Róháninak választási győzelméhez és a két vezető a másik nyelvén köszönt el egymástól.
"Hálámat fejezem ki az ön vendégszeretete és telefonhívása miatt. Jó napot, elnök úr!" - írta a beszélgetést követően a Twitter mikroblogoldalon Róháni, majd közvetlenül ezt az üzenetet küldte az amerikai elnöknek: "Reménykedünk abban, amit a P5+1-től és különösen az ön kormányától fogunk látni az elkövetkező hetekben."
Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője közölte, hogy a két elnök telefonbeszélgetésének tartalmáról mind az amerikai kongresszus, mind az izraeli kormány tájékoztatást kapott. Az illetékes szerint Izrael teljes mértékben jogosult kételkedni az iráni vezetés ígéretivel kapcsolatban. Az iráni ENSZ-képviselet szóvivője szerint Róháni és Obama a telefonbeszélgetés alatt hangsúlyozta a különböző regionális kérdésekben történő együttműködés fontosságát. Azt is megerősítették, hogy politikai akaratra van szükség a Nyugat és Teherán között az iráni nukleáris program miatt kialakult szembenállás leküzdésére.
A két elnök személyes kapcsolatfelvétele a nagy várakozások dacára - Róháni döntése nyomán - elmaradt az ENSZ-közgyűlésben, de John Kerry amerikai és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter áttörést ért el azzal, hogy a több évtizedes szünet után csütörtökön érdemi kétoldalú találkozót tartott. Az eszmecserét azután hozták tető alá, hogy az iszlám köztársaság és a P5+1 csoport - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország - vezető diplomatái megállapodtak: megpróbálnak egy év alatt megegyezni Irán nukleáris programjáról. Obama elnök pénteki beszédében kitért az amerikai belpolitika legégetőbb problémájára, és arra szólította fel a republikánus többségű képviselőházat, hogy három napon belül fogadja el az átmeneti költségvetést.
Ha a kongresszus október 1-ig nem tud megállapodni az év végéig szóló, áthidaló büdzséről, akkor az amerikai szövetségi kormány fizetésképtelenné válhat. Az elnök hangsúlyozta, hogy az egészségügyi reformnak, amelytől a republikánusok - a büdzsé jóváhagyásának feltételeként - meg akarják vonni a finanszírozást, semmi köze az államháztartási hiányhoz. Sürgette, hogy a képviselőház kövesse a szenátus példáját, amely pénteken elfogadta az átmeneti költségvetést. Barack Obama a kormány fizetésképtelenné tételénél is károsabbnak nevezte annak lehetőségét, hogy a kongresszus október közepéig nem szavazza meg az amerikai adósságlimit megemelését.
