Októberben lassult az export
2010. január-októberben a külkereskedelmi mérleg többlete 4,441 milliárd eurót (1.219 milliárd forintot) tett ki, 1,461 milliárd euróval (376 milliárd forinttal) többet, mint 2009 azonos időszakában. Az első tíz hónapban az export euróban számítva 21 százalékkal, az import 19,2 százalékkal bővült. A részletes adat lényegében megegyezik a december elején közölt előzetes számokkal.
A 2010. január-októberi forgalom forintban mért árszínvonala az importnál 0,5 százalékkal, az exportnál 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a cserearány közel változatlan ugyanezen időszakban. A forint a főbb devizákhoz képest 2 százalékkal erősödött, ezen belül a dollárral szemben 1,2 százalékkal gyengült, az euróhoz mért erősödése 2,5 százalék.
Az első tíz hónapban a teljes külkereskedelmi behozatal felét, a kivitel 60 százalékát adó gépek és szállítóeszközözök export- és importvolumene egyaránt ötödével bővült. Az árufőcsoport forgalmának növekedése alapvetően néhány termék - az autó- és autóalkatrész, a mobiltelefon és a televízió - iránti kereslet újraélénkülésének köszönhető. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az általános rendeltetésű ipari gép, villamos gép, készülék és műszer, valamint a közúti jármű mindkét irányú kereskedelme, illetve a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék importvolumene.
Az import 63 százalékát, az export 76 százalékát az uniós országokkal folytatott kereskedelem adta. A feldolgozott termékek kivitelének volumene 2010. január-októberben 14 százalékkal, a behozatalé 13 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az időszak egészét tekintve dinamikusan bővült a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek export- és importvolumene, és a szeptemberi megtorpanás után októberben folytatódott az árucsoport forgalmának növekedése.
A nemzetközi autóipar megemelkedett alkatrészigényének köszönhető a szakmai, tudományos ellenőrzőműszerek exportforgalmának lendületes növekedése, elsősorban a német, az egyesült államokbeli és a kínai viszonylatokban. Az energiahordozók importvolumene 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet az első tíz hónapban. A természetes és mesterséges gáz behozatala a január-októberi időszakban csaknem 7 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt, bár júliustól kezdődően a beszerzés drasztikusan csökkent.
Ez elsősorban bázishatás következménye: a gáztározók feltöltése 2009-ben a harmadik negyedévben kezdődött. A teljes energia-behozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék importértéke 40 százalékot meghaladó mértékben nőtt, amely túlnyomórészt az áremelkedéssel magyarázható. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 10 százalékkal nőtt, behozatala 4 százalékkal múlta felül az első tíz hónapban a bázisidőszaki szintet.
A kivitelben legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmények exportvolumene a júniustól szeptemberig tartó dinamikus növekedés ellenére sem érte el a 2009. január-októberi szintet. Átlagot meghaladó mértékben bővült a hús és húskészítmény kivitele, a növekmény legnagyobb része a sertéshús exportjában jelentkezett. A zöldség- és gyümölcsbehozatalunk az időszak egészét tekintve kismértékben, augusztustól lendületesen bővült a gyenge hazai kínálat miatt.
Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2010 első tíz hónapjában a kivitelben 16, a behozatalt tekintve 15 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet, az aktívum a régi tagállamok esetében 217, az új tagállamok vonatkozásában 203 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai szerint dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 24, az importé 18 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet.
