Ömlik az arany Kínába
A legmagasabb idei havi behozatali többletet, 136 tonnát márciusban regisztrálták, ami a kínai holdújév köszöntése alkalmából megugrott aranyvételeknek volt betudható. E roham lecsengését követően, áprilisra-májusra általában vissza szokott esni az aranykereslet, de ez az idén csak részben és a korábbi évekénél kisebb mértékben következett be.
Az aranyimport az áprilisi 80 tonna után májusban 108,8 tonnával haladta meg a kivitelt, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a többéves mélypontokra zuhant aranyárakon a fél évvel korábbinál 30-40 százalékkal olcsóbban (csütörtök reggel közel 1260 dollárért) lehet hozzájutni a sárga nemesfém unciájához (1 uncia=31,1035 gramm). Szembetűnő az első öt havi 413 tonnás kínai behozatali többlet, nemcsak azért, mert az duplája az egy évvel korábbinak, hanem mert Kína nettó aranyimportja a tavalyi év egészében ért el 830 tonnát. Ha marad a mostani behozatali ütem, akkor a világ idei aranytermelésének legalább a fele landolhat a világ legnépesebb országában (tavaly 2700 tonnát tett ki a globális aranybányászat).
A mostani becslések szerint hongkongi viszonylatban legalább 1000 tonnával haladhatja meg a kínai behozatal a kivitelt az idén, míg az ázsiai állam aranybányászata 400 tonna lehet (2015-ben pedig 420-450 tonna). De szakértők azt sem zárják ki, hogy még ennél is jóval magasabb lehet a kínaiak részesedése az aranyfogyasztásban, miután úgy vélik, a hivatalos kínai statisztikák a valóságosnál rendre alacsonyabb értékeket mutatnak.
A kisebb kínai aranybányák teljesítménye például nem jelent meg Kína első öt havi 140,7 tonnás, az előző év azonos időszakánál közel 7 százalékkal magasabb aranytermelésében, miközben az ázsiai birodalom hagyományosan nem közöl összesített fogyasztási adatokat. Még ezzel is azonban messze a világ legnépesebb országa hozza a felszínre a legtöbb sárga nemesfémet világszerte, 2012-es 360,96 tonnás produktuma több mint 100 tonnával haladta meg a 250 tonnával második Ausztráliáét. A Peking által közölt importadatok kizárólag a Hongkongon keresztül beérkező aranyszállítmányokat tartalmazzák, márpedig szakértők biztosra veszik, hogy Kína máshonnan is vásárol, hogy kielégítse a jelentősen megugrott belföldi aranykeresletet. A kínai részesedést az is növelheti, hogy az arany olyan szintre esett, amely mellett kitermelése a piaci alapon működő országokban már egyre kevésbé gazdaságos – ezért kerül sor egyre több helyütt a kitermelés határozatlan idejű felfüggesztésére, végső esetben bányabezárásokra.
A becslések szerint például a világ ötödik legtöbb aranyát bányászó Dél-Afrika aranykitermelésének már több mint fele a jelenlegi aranyár mellett veszteséges. Az ország második legnagyobb aranytermelője, a Gold Fields Ltd. elnök-vezérigazgatója, Nicholas J. Holland 1500 dolláros unciánkénti aranyár alatt nem tartja gazdaságosnak az aranybányák működését. Nem véletlen, hogy az idén csak az állami finanszírozású aranybányászatok nőttek, Kínában és Oroszországban. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az aranyár-zuhanás hatására a sárga nemesfém kereskedelmének súlypontja végképp áthelyeződik Nyugatról Keletre. Nem véletlen, hogy Szingapúr a világon elsőként elindította azonnali nemesfém-tőzsdéjét, Moszkva is erre készül, Kína pedig a helyi idő szerinti éjszakai arany- és ezüstkereskedéssel próbál nagyobb befolyással bírni az arany világpiaci árára.
Forrás: Conclude Zrt.
