Orbán kemény szavakkal ostorozta az EU-t
A HTV a július 1-jei horvát EU-csatlakozás alkalmából interjúkat készített az uniós országok állam- vagy kormányfőivel, és ezek közül minden este lead egyet az esti híradó után. Arra a kérdésére, hogy ki volt Horvátország gyors integrációja ellen, a kormányfő kijelentette: az egyes országok soha nem tudják meg, hogy mely országok vannak ellenük. De annak ellenére, hogy voltak ellenzők, végül felvették Horvátországot az unióba. "Mi mindig az önök felvétele mellett voltunk, és megpróbáltuk meggyőzni azokat, akik ez ellen voltak, vagy vonakodtak igennel szavazni Horvátország tagsága mellett, és végül sikerült" - hangsúlyozta.
"A horvátok számára friss tapasztalat, hogy míg ők és a magyarok is szeretnek világosan beszélni, az európaiaknak ez nem tetszik. Az EU-ban nem mondják ki azt a szót, hogy nem, törölték a szótárukból, helyette azt mondják, hogy ezen még gondolkodnunk kell, több információra van szükségünk. Ezért ha valaki nem akarja azt mondani a másiknak, hogy lassíts, vagy nem akar nemet mondani, akkor használja ezt a bonyolult európai politikai nyelvezetet! Részben azért van, hogy az európai emberek nem értik az Európai Uniót, mert nem értik ezt a nyelvezetet" - mondta Orbán Viktor.
A riporternek arra a felvetésére, hogy azért halogatták-e Horvátország felvételét, mert a volt Jugoszlávia minden tagköztársaságát egyszerre akarták felvenni, a miniszterelnök azt válaszolta: "A gond nem a nemzetekkel volt, nem azzal, hogy önök horvátok". Sőt, az EU nagyon is szereti a horvátokat, mert szép ország, gazdag a kultúrája, és sikeres. Az ellenérv inkább a gazdasági válsággal függött össze. Általánosságban az EU - azok az országok, amelyek benne vannak - retteg attól, hogy felgyorsítsa saját bővítését, mert egyre kevesebb a pénze, és egyre több a tagországaiban a belpolitikai és a gazdasági nehézség. A társadalom egy része ellene van a bővítésnek, és a politikusok hajlanak ennek a magatartásnak a követésére - jelentette ki.
"Az Európai Unióban mindenki - és bizonyos fokig a magyarok is - szocializációjuk során azt a nagyon egyszerű politikai gondolkodásmódot tették magukévá, hogy a nyugat-európai országok gazdagok, mi pedig a szovjet zónába tartozunk, ami rossz, tehát a feladat egyszerű, azt kell csinálni, amit a nyugatiak. Ennek azonban vége, a világ megváltozott. Ha megnézzük, hogy most hogyan teljesítenek a legjobb nyugat-európai gazdaságok, azt látjuk, hogy elveszítik versenyképességüket, hogy a jóléti állam már nem fenntartható, hogy nagy társadalmi elégedetlenség és zűrzavar tör a felszínre. Ezt látva nem mondhatjuk a magyar népnek, hogy csinálja azt, amit a nyugatiak.
A nyugat-európai társadalmaknak vannak jó és rossz jelenségei. Ezért nekem az a véleményem, hogy minden eurózónán kívüli országnak kell, hogy legyen saját gazdasági stratégiája. Szerintem a közép-európai országok érdekei sok területen azonosak, ezért nekünk, közép-európaiaknak el kellene gondolkodnunk azon, hogy esetleg legyen egy közös gazdasági stratégiánk" - mondta Orbán. Ha összeadjuk Lengyelország, Szlovákia és Magyarország gazdasági növekedését, és a kicsit stagnáló, de még mindig pozitív csehországit, akkor nyilvánvaló, hogy a térség nélkül - bár annak háttere természetesen a német gazdaság - nem volna gazdasági növekedés az EU-ban - tette hozzá.
"A nyugatiak nem mindig szeretik a mi gazdasági stratégiánkat. Amikor ennek egy új eleme jelenik meg, akkor mindig sok kérdést tesznek fel, időnként érdeksérelmeket szenvednek el, mégis a legjobb nyugat-európai polgárok felteszik a kérdést: miért nem csináljuk mi is azt, amit a közép-európaiak. Én voltam az első miniszterelnök, aki bevezette a banki különadót, és most a többség ugyanezt csinálja. A multinacionális cégek bizonyos adói - az igazságosabb társadalmi teherviselés - szintén a mi kezdeményezésünk volt, de már általánosan alkalmazzák."
Egy kérdésre, amely az INA-Mol-ügyet firtatatta, Orbán Viktor azt monda: ez egy üzleti kérdés, amelyet nem szabad politikai szintre emelni, mert a két ország politikai kapcsolatai kiválóak.
"Miközben európai egyesült államokról beszélünk, nyilvánvalóan vannak törésvonalak Európában, mi lesz a jövő, nagyobb integráció vagy még nagyobb megosztottság?" - kérdezte a riporter.
"Mi úgy képzeljük el Európa jövőjét mint nemzetek unióját, nem pedig mint egyesült államokat, mert mi magyarok vagyunk, számunkra a nemzeti szuverenitás nagyon fontos. Hajlandók vagyunk nemzeti szuverenitásunk bizonyos szegmenseit másokkal közösen gyakorolni, de szeretnénk azt megtartani, szeretnénk magunk kormányozni saját országunkat" - válaszolt a kormányfő. "De az eurózóna országainak intenzívebbé kellene tenniük és fel kellene gyorsítaniuk együttműködésüket, és mélyíteni integrációjukat. Mert ha valamely országnak közös valutája van másokkal, akkor nehéz fenntartania a szuverenitásnak azt a szintjét, amely a valutaközösségen kívülieknek van. Én az eurózóna országainak egyre mélyebb együttműködésére számítok, nekünk pedig - akik nem tartozunk bele - ki kell alakítanunk egy ésszerű kapcsolatot az Európai Uniónak ezzel az új magjával" - mondta végül.
