Otthonteremtési stratégia a teljes lakásvertikumra
A stratégia átfogja a teljes lakásvertikumot, és nagyrészt olyan, az építést és felújítást élénkítő javaslatokat tartalmaz, amelyek maguk teremtenék meg a támogatás forrásait. Ilyen például a kondenzációs gázkazánok elterjesztésének a támogatása. A támogatás azonos lenne az áfa összegével, így amit az állam beszed az egyik oldalon, azt adná ki támogatásként a másikon. Eközben 26 százalékkal csökkenne a gázfelhasználás, és a beruházás 8 év alatt megtérülne. Ugyanez a támogatás élne a napkollektorokra is.
Az úgynevezett ESCO-s beruházásokkal egész városrészeket lehetne rehabilitálni tervezet szerint. Ennek lényege, hogy egy cég saját beruházásban újítja fel az épületeket, amellyel 30-40 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni. A tulajdonosok pedig meghatározott ideig a felújítás előtti fűtési számlát fizetik a cégnek, és csak ennek lejárta után élvezik az energiatakarékos lakás előnyeit. Az állam a beruházás 40-60 százalékát adná támogatásként, amit 10 évre elosztva fizetne meg az ESCO-s cégnek.
Ezzel a technikával 5 év alatt 500 ezer lakás újítható fel A-kategóriásra, 1.000 milliárd forint támogatással, amely legrosszabb esetben is azonos lenne az adóbevétellel. A program 15 év alatt 392 milliárd forint értékű energiamegtakarítással járna, a felszabaduló szén-dioxid-kvótából pedig további 145 milliárd forint bevételre tenne szert az állam. A program 139 ezer új munkahelyet is teremtene. A fiatal családok nem szocpol-, hanem tőketámogatást kapnának, de azt az állam a bérlakásépítő nonprofit cégeken keresztül folyósítaná. A támogatás csak 130 négyzetméterig járna az új lakásokra, a négyzetméterre vetített összeg pedig az energia- hatékonyságtól függne. Az átlagos támogatás 3 millió forintot tenne ki lakásonként.
Az átlagos lakás 20 millióba kerül, ez után a költségvetési bevétel 8 millió forint, így az állam a támogatással még jól is járna. A bérlakásépítés másik ága az osztrák rendszerű nonprofit bérlakásépítő rendszer meghonosítása lenne. A program egy 500-1.000 lakásos pilot-programmal indulna. A nonprofit cégek társaságiadó- kedvezményt élveznének. A források teremtése érdekében létrehoznák a bérlakás befektetési alapot - az állam (az MFB) alapítaná -, és intézményi, valamint magánbefektetők is vásárolhatnák a befektetési jegyeit, amelyek a tőzsdére is bevezethetők lennének.
A bérlakásépítés másik forrása az uniós támogatás lenne, 50 százalékos tőketámogatással. A lakáshitel-piac élénkítésének egyik eszköze lenne az euró lakáshitelek újbóli engedélyezése. A másik eszköz pedig a forint lakáshitelek kamatainak a támogatása, de ez csak 5 évig tartana úgy, hogy az induló 50 százalékos támogatás évente 5 százalékponttal csökkenne. Az állam a kezdeti terhet akarja csökkenteni a családoknál. Ezzel a forinthitel kamata az euróhitelére lenne csökkenthető. Valamennyi állami támogatás egységes, központi nyilvántartásba kerülne. A stratégia része az építőipari szolgáltatás áfájának 5 százalékra csökkentése a jelenlegi 25 százalékról. Az állam újraélesztené a lakásszövetkezeteket is, de a stratégia erről részleteket nem tartalmaz. A cafeteria kiterjedne - havi 20 ezer forintig - a lakbérre is. A munkaerő mobilitását növelné az, ha valaki a kiadott lakásának lakbérét elszámolhatná az általa fizetett lakbérrel szemben.
A lakások komplex energetikai felújítását 130 négyzetméterig támogatná az állam, a már említett pontrendszer alapján. Az átlagos támogatás 1 millió forint lenne lakásonként. A kilakoltatási moratóriumra vonatkozóan visszaállítanák a régi rendszert: december 1. és március 1. között lenne hatályos a moratórium. A lakáshiteleiket fizetni nem tudóktól visszavett lakásokat negyedévente, 5 százalékos kvóta szerint lehetne árverezni. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság speciális államkötvényekért cserébe szerezné meg a visszavett lakások tulajdonjogát a bankoktól. A volt tulajdonos bérlőként lakhatna tovább a lakásban, és visszavásárlási jogot kapna. (MTI)
