Otthonvédelmi akcióterv - Le Monde vélemény
A mértékadó liberális francia újság bécsi keltezésű írásában kiemeli, hogy a csomag az árfolyamgáton és fizetésképtelenség miatti árverezések szigorú szabályozásán nyugszik. A tudósító Joelle Stolz megemlíti, hogy a magyar jelzáloghiteleket gyakran devizában vették fel, amelyek összadóssága 2011 márciusára elérte a 21,9 milliárd dollárt: a 10 milliós lakosú országban megközelítőleg 750 ezer hitelesnek vannak gondjai a fizetéssel, s 90 ezer adós rövid időn belül elvesztheti a lakását, amelyben gyakran három generáció él együtt.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által bemutatott csomag célja a lap szerint "a késletett szociális bombát hatástalanítani, miközben a 2010 májusában a hatalomba érkezett csapat népszerűsége erodálódik". A válság miatti felelősség a Le Monde véleménye szerint az előző, szocialista-liberális kormányokat terheli, amelyek a közép-európai piaci nyitással jól járó külföldi bankok nyomására hagyták, hogy több százezer család "amerikai módra" adósodjon el: gyakorlatilag kezdeti hozzájárulás nélkül juthattak házhoz, kocsihoz, nyaraláshoz.
Orbán elődei - mint emlékeztetett a lap - elismerték a problémát: kilakoltatási és árverezési moratóriumot vezettek be, de közben mozdíthatatlanná tették a tőkét. A kormány most úgy lazított ezen a kényszerintézkedésen, hogy közben megvédi a leggyengébbeket azzal, hogy októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezhetik el, valamint október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát - mutatott rá a Le Monde. Hozzátette, hogy az újdonságot az árfolyamgát jelenti: a deviza alapú lakáshitelek (63 százalék) törlesztő részleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 200 forinttal.
A Le Monde kiért arra is, hogy a miniszterelnök az otthonvédelmi akciótervet a kormányzat egyik legfontosabb intézkedéseként mutatta be "az államháztartási hiány ellen folytatott háborúval" egyetemben. Utóbbi jegyében államosította a kormány a magánnyugdíj-pénztárak 2,8 milliárd forintos vagyonát, amelynek segítségével idén 2,9 százalékra lehet majd csökkenteni a deficitet - hangsúlyozta a lap. Idézte ugyanakkor a Fitch Ratings hitelminősítőt, amely szerint az akcióterv "csak elodázza a háztartások eladósodottságával és a bankok eszközminőségével kapcsolatos problémák megoldását, és bizonyos forgatókönyvek megvalósulása esetén ezek a problémák még nagyobb hangsúlyt is kaphatnak".
A lap arra is emlékeztetett, hogy a társadalmi elégedetlenség a kormány gazdaságpolitikájával szemben egyre növekszik: május végén a teljes lakosság körében hatvan, a Fidesz-szavazók táborában pedig 24 százalékos volt, s egyre több foglalkozási ágazat képviselői vonulnak utcára. Kétharmados parlamenti többséggel a kormány azonban - a Le Monde megfogalmazása szerint - gyakran huszárosan cselekszik: az Orbán által bohócoknak minősített szakszervezetek megkerülésével kívánja meghatározni a minimálbért, visszamenőlegesen meg akar szüntetni több tízezer olyan rokkantnyugdíjat, amelyet nem tart jogosnak, 150 ezer korkedvezménnyel nyugdíjba vonult embert pedig vissza akar terelni a munkába, valamint a szociális segélyekből részesülőknek (akiknek többsége cigány) közmunkát kell végezniük, vagy magáncégeknél kell a juttatást ledolgozniuk.
A lap idézi Demján Sándort, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnökét, aki a kormány megalakításának egyéves évfordulója alkalmából rendezett konferencián "az ipari munka erényeit dicsérte, és azon hagyományhoz való visszatérést is javasolta, amelynek nevében a kommunista időkben kitüntették a kiváló dolgozókat", mert szerinte Magyarországnak rájuk nagyobb szüksége van, mint jogászokra, művészekre vagy egyetemi tanárokra. Barátságtalan lépének nevezte ugyanakkor azt, hogy az Orbán-kormány bérkommandókat küld a vállalatokhoz, hogy így ösztönözze a vállalkozókat a fizetések megemelésére - zárta írását a Le Monde.
