Párizs közvetít Berlin és Athén között
A mértékadó liberális francia újság pekingi különtudósítója szerint a francia elnök tisztában van azzal, hogy a május 9-i, a német belpolitikai szempontból kulcsfontosságú észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások miatt reménytelen, hogy a Görögországnak nyújtandó pénzügyi segélyterv az EU állam- és kormányfői, illetve az IMF vezetőinek május 10-i csúcstalálkozója előtt megszülessen.
"Márpedig amíg a pénz nincs az asztalon, a piacok Berlin habozása miatt nem hisznek az európai szolidaritásban. Párizs szerint minél később cselekednek az európaiak, az euró megmentése annál többe fog kerülni" - fogalmazott a Le Monde, amely úgy tudja: Sarkozy tanácsadói a katasztrófa elkerülésére folyamatosan konzultálnak az európai fővárosokkal, az Európai Központi Bankkal, valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
A lap szerint az elmúlt hetekben Sarkozy azért tartózkodott minden nyilvános kritikától Merkel irányában, mert a helyzet annyira súlyos, hogy egy újabb német-francia ellentét egész Európára nézve katasztrofális következményekkel járna. A kulisszák mögött viszont a franciák úgy vélik, hogy a németek hibát követtek el akkor, amikor morális és jogi megközelítésből kezdtek arról beszélni, hogy a görögök hibáztak és mielőtt segítséget kapnak, bűnhődniük kell, valamint tiszteletben kell tartaniuk az európai szerződéseket.
Sarkozy szerint ugyanis a görög helyzet valójában a pénzügyi válság folytatódása, s az eurózóna leggyengébb láncszemének államcsődje olyan lenne az euróövezet tagországai számára, mint a Lehman Brothers 2008-as csődje volt a bankoknak: a dominóeffektus kezdetét jelentené. Eszerint a felfogás szerint a piacok nem Görögországot támadják, hanem az eurót, amely az európai szolidaritás hiánya miatt vált sérülékennyé. Párizs bűnténynek tartja a Le Monde szerint a hitelminősítők magatartását is, amelyek két nap alatt három országot, a görögök mellett, a portugálokat és a spanyolokat értékeltek le.
A francia elnök "támadási járvány" megindulásától tart, amely Madrid számára katasztrófát jelentene. Dominique Reyné, a jobbközép liberális agytröszt, a Politikai Innovációs Alapítvány (Fondapol) vezetője szerint a görög válsággal szemben kétfajta álláspont alakult ki Európában, s a maga módján mindkettő erősítheti az euroszkepticizmust. Az északi országok (Németország, Nagy-Britannia, Hollandia) nem értik, hogy miért kellene egy szilárd ellentételezésekre képtelen országot megsegíteniük azoknak, akik maguk is jelentős erőfeszítéseket tettek a költségvetési egyensúlyuk helyreállítására.
Ezzel szemben a déli országok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) megértőbbek és szolidárisabbak, mert úgy vélik, hogy Európa legitimitása forog kockán, ha nem segít a közösség az egyik nehéz helyzetbe került tagállamán. A kialakult vita a politikai cselekvés kérdését veti fel: mit ajánl most Európa azért cserébe, hogy a nemzeti szuverenitásról részben le kell mondani a tagállamoknak?
Némileg ellentmondásos helyzet, hogy a nemzeti hatalmához egyik leginkább ragaszkodó európai tagország, Franciaország teljesen tisztában van azzal, hogy az államnak valójában nincsenek olyan eszközei, mint amilyeneket szeretne, így egyedül senki nem érvényesülhet jobban, mint a többiekkel együtt fellépve - hangsúlyozta a politológus.
Ezenkívül a déli országok tudják, hogy potenciálisan ők is veszélyben vannak, s ezért a pénzügyi "védőháló" gondolatát támogatják, mert arra nekik is bármikor szükségük lehet. Meglepő módon hasonló álláspontot képvisel Franciaországban a jobb- és baloldal a Görögország iránti szolidaritást illetően, ami a politológus szerint annak köszönhető, hogy valamennyi politikai párt tudja: az euroszkepticizmus kifejeződése azonnal hatással lehet a pénzügyi piacokra, s ezért a legnagyobb ellenzéki párt sem akar olajat önteni a tűzre. A kisebb pártok azonban várhatóan kihasználják majd a lehetőséget arra, hogy ellenvéleményükkel központi helyet foglaljanak el a politikai színtéren - tette hozzá az elemző.
