Parlament előtt a versenyjogi törvény módosítása
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvény módosítását azzal indokolja, hogy a tisztességtelen piaci magatartást és a verseny korlátozását szabályozó (verseny)törvényt legutóbb 2009-ben módosította átfogóan a parlament, azóta azonban változott a gazdaság, az uniós versenyjog és a bírói gyakorlat is. Mindezeket átvezetik most a törvényben. Az indoklás kiemeli: az összefonódással - a kartellel - kapcsolatos szabályokat nem módosítja érdemben a javaslat. Nem található meg a szövegben a nemzetstratégiai cégekre vonatkozó külön szabály sem, amelyet képviselői önálló indítványként ez idő szerint tárgyal a parlament.
A Koszorús László, majd később - hozzá kapcsolódva - Bencsik János fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Az ilyenné minősített összefonódáshoz nem kellene a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni.
A kartellügyeket a javaslat úgy módosítaná, hogy megszünteti a mai helyzetet: ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor jelenleg már az engedély megadása előtt - saját kockázatra - végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot. A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható. Kivételesen azonban - egyedi kérelemre - a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt. Ehhez azonban az kell, hogy ha a GVH megtiltja a fúziót, ezt a határozatot akkor is végre lehessen hajtani.
Jelenleg a versenyhatósági eljárásokban a közigazgatási eljárási törvény szerint kell eljárni, kivéve azokat az eseteket, amikor a speciális eljárási szabályokat maga a versenytörvény tartalmazza. A tervezet az iratbetekintés előírásait egészében átteszi a versenytörvénybe. Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél - engedékenysége következtében - 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.
Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács - kérelemre - meg nem fosztja ettől a jellegétől. A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak azután tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat.
A tervezet szerint a reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. Az indoklás szerint a változás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást. A versenyhatóság belső életét is több szabály módosítja. A tervezet a végén több más törvényt is módosít, azzal a céllal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak - de csak meghatározott ügyekben - az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is. (MTI)
