Politikusok lovagoltak az árhullám tetején
A Ferling Webline sajtófigyelői ezúttal az árvíz kapcsán június 1. és június 17. között vizsgálták az online médiumok megjelenéseit. Első sorban arra voltak kíváncsiak, hogy a gátakon feltűnő közszemélyek milyen intenzitással kerülnek a sajtó látókörébe. Ezen a téren miniszterelnökünk jóval több, mint kétszer annyi alkalommal szerepelt az írásokban, mint a második helyezett Tarlós István. Pintér Sándor belügyminiszter fért még fel a dobogóra, Áder Jánost megelőzve. Csak utánuk kullognak az ellenzéki politikusok: Gyurcsány és Bajnai – holott utóbbi még láthatósági mellényt is húzott homoklapátolás közben, hátha jobban észreveszik. De ez sem volt elég az utolsó előttinél jobb helyezéshez.
Érdekességképpen a Webline sajtófigyelő csapata összehasonlította a márciusi hó-helyzettel a politikusaink mostani szereplési vágyát. Nehéz nem észrevenni, hogy a hó fogságában lévő ország politikusai kevésbé voltak aktívak, mint a víz fogságában lévőké. Talán az akkori hibákból tanultak, talán a folyékony közeget bírják jobban honatyáink, mindenesetre tény: a mostani árvízhelyzethez képest egyedül Pintér Sándor szerepelt hasonló mértékben a médiumok hasábjain március közepén is.
Persze nem csak politikusaink sürögtek-forogtak a gátak környékén. Számos hazai celeb is tiszteletét tette az árterületeken. Megjelenéseik száma összességében is töredéke a politikusok megjelenésének, és az eltérések sem olyan drasztikusak. Debreczeni Zita és Szabó Zsófi mindenesetre nyerte a kategóriát, bár előbbit – aki megvárta, míg házát megmentik az önkéntesek, majd cserbenhagyásos áradást követett el – nem túl pozitív színben tüntette fel a hazai bulvársajtó.
Kicsit komolyabb vizekre evezve, az érintett városok megjelenésszámát elemezve feltűnő, hogy amint vonult az ár dél felé, és Budapest lassan fellélegzett, úgy csökkent drasztikusan a megjelenések száma. A baranyai, Bács-Kiskun környéki részeken némi felháborodást váltott ki, hogy miközben ők életük küzdelmére készültek, a fővárosi csökkenő vízszintet joggal ünneplő országos médiumok gyakorlatilag befejezettnek tekintették a vizicsatát. Ez a megjelenések számán is jól látható: ahogy haladunk Budapesttől a déli határ felé, az ottani városokat említő közlések száma drasztikusan esik vissza.
Az egy lakosra jutó megjelenések száma ezekben a városokban már árnyalja némileg a képet. Budapest ebben az összevetésben eltörpül, és az északi kistelepülések veszik át a dobogós helyezéseket. Kisorosziban és Győrújfalun pl. közel másfél embernek kellett veszélyben lennie ahhoz, hogy szülessen egy megjelenés valamely online médiumban.
Végül még egy érdekesség. Nem mindenki tudja, hogy nem csak a Duna áradt ezekben a hetekben. Európa szerte még a Moldva, az Elba, az Inn és az Ilz jelentett veszélyt a part menti településekre. Az talán nem meglepő, hogy minket itthon leginkább a Duna érdekelt, a külföldön védekezőkre kevésbé koncentráltunk. Érdekes azonban, hogy a folyók hosszával arányosan nézve az Ilz még több megjelenést produkált. A mindössze 65 km hosszú németországi folyó egymaga 218 megjelenést szült, ami a kilométerekre eső megjelenésszám terén a Dunát is meghaladja.
