Sármellék ismét hangos lesz
A biztos a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság pénteki ülésén, Tapolcán számolt be a repülőtér helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés részleteiről két héten belül sajtótájékoztatót tartanak. Elmondta, a sármelléki repülőtér korábbi üzemeltetőjének tavaly júliustól nem volt könyvelése, a mérlegét máig nem adta le, és nem fizette ki a dolgozóit, szolgáltatóit.
Az elkerülhetetlenné váló felszámolás során biztosítani kellett a fény- és robottechnika őrzés-védelmét, ami esélyt feltétel az újraindításra, és komoly kiadásokkal jár. Mivel a repülőtér üzemben tartása hosszú hónapokig csak újabb kiadást jelentene, amire a felszámolónak nincs pénze, és ma nincs bank, amely ezt megfinanszírozná, ezért döntött úgy, hogy bérbe adja. Ha nem a működtető felszámolás, hanem az értékesítés mellett döntött volna, akkor a repülőtér jó ideig nem nyitott volna ki - fogalmazott a felszámoló-biztos, aki már tavaly decemberben megkötötte a bérleti szerződést az FB Airport Kft. nevű projektcéggel, amely az SCD Csoport érdekeltségébe tartozik.
"Meggyőződésem, hogy felelősen döntve, a legjobb vállalkozást választottuk ki a célra, amely rendelkezik kellő koncepcióval, tőkével, szellemi kapacitással, valamint európai-, kormányzati- és önkormányzati támogatással" - mondta a biztos. Figyelmeztetett arra, hogy megnehezíti a repülőtér helyzetét a vegyes tulajdonviszony, továbbá az a tény, hogy valósággal "kerozin hullámzik a föld alatt". Szerinte, Sármelléknek most jó a csillagzata, "húsz évnyi bohóckodás után" kap egy évnyi esélyt arra - amíg az eszközök bérbeadása szól -, hogy révbe érjen. Ebből nem lesz semmi, ha Sármellék vagy Zalavár nem adja bérbe a területét, vagy nem lesz környezeti kárelhárítás. Kellő környezetvédelmi intézkedések nélkül ugyanis nincs esély uniós támogatásra a fejlődéshez - mondta Varga Jenő, aki a bérbeadási idő letelte után nyilvános eljárással fogja értékesíteni az eszközöket. A szakember figyelmeztetett arra is, ha a repülőtér csak a turizmusra kíván építeni, nem sok jövőt jósol neki. Az egész térségnek össze kell fognia, hogy a 400 hektárnyi területre logisztikát és odaillő ipart telepítsen, ami hosszútávon biztosíthatja a bázis gazdaságos üzemeltetését. Nem véletlen, hogy annak idején az oroszok ezt, a több országtól és nagyvárostól kedvező távolságban lévő helyszínt választották ki, miként az sem véletlen, hogy bécsi érdeklődő is volt a működtetésre.
A technikai adottságai és földrajzi fekvése arra predesztinálja, hogy Olaszország, Ausztria és Szlovákia tehermentesítő repterévé váljon - tette hozzá. Az BRIB ülés felszólalói szerint egy ilyen repülőtér működtetésében, más országokhoz hasonlóan az államnak is szerepet kell vállalnia, hiszen nem lehet arra építeni, hogy - miként az korábban már megtörtént - a térség elvonásoktól sújtott önkormányzatai és vállalkozásai tartsák életbe a repülőteret. Akadt aki felvetette, hogy meg lehet-e bízni egy olyan üzemeltetőben, mint az SCD, amelyik évek óta jelentős fejlesztéseket ígér a térségbe, de ebből máig vajmi keveset teljesített.
Csákvári Árpád, az SCD érdekeltségébe tartozó Balatontourist Zrt. elnöke a kételyre reagálva leszögezte, az SCD projektjei nehézségekkel, jogszabályokkal és gáncsoskodással küzdenek, ezért nem tudta a társaság eddig megépíteni amit ígért. Közölte, tudomásul kell venni, hogy nem jótékonysági, hanem fejlesztő cégről van szó, amelyik nem tehet arról, hogy a több éve módosított Balaton törvényt - amely felemelte bizonyos balatoni területek beépíthetőségét - az önkormányzatok nem hajlandóak követni a szabályozásaikban. A tárgyalások nagyon lassan haladnak, az önkormányzatok nemigen járulnak hozzá a fejlesztések megvalósításához - tette hozzá.
