Simor András: Az MNB elnökét nem lehet fenyegetéssel lemondásra bírni
Az MNB elnöke azzal kapcsolatban tartott rendkívüli tájékoztatót, hogy pénteken a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága olyan közleményt tett közzé a jegybank gazdálkodásáról, amely azt állította, hogy az MNB több szempontból sem a jegybankoktól elvárható módon gazdálkodott. Aláhúzta: az MNB mindenkor prudensen gazdálkodott.
Utalt arra, hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni a jegybank vezetésének megítélésekor, sem a létszámot, sem például a kommunikációs költséget tekintve. A mostani vezetés több esetben nagyobb megtakarításokat ért el, mint a korábbi jegybanki vezetés - jelentette ki. Simor András sérelmezte azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetése a sajtóból, nevezetesen egy péntek délután kiadott MTI hírből értesült a felügyelő bizottság pénteki ülésén elhangzott döntésekről és azt hivatalos formában csak mintegy fél órával később kapta kézhez.
Az MNB elnöke először is felidézte azt: néhány héttel ezelőtt egy magas rangú kormánytisztviselő megkérdezte tőle, hogy az új monetáris tanácstagok megválasztása után lemond-e a jegybankelnökségről. Ezzel kapcsolatban jelentette ki, hogy a jegybank elnökét sem fenyegetéssel, sem félemlítéssel nem lehet lemondásra bírni. A jegybankelnök elhárította, hogy véleményt mondjon a jegybank monetáris tanácsának új tagjairól.
Mivel sem az Országgyűlés, sem a gazdasági bizottság nem kérte ki a jegybank véleményét a monetáris tanács új tagjaival kapcsolatban, ezért "nem tisztem véleményt mondani a monetáris tanács új tagjairól" - mondta az MNB elnöke, egy kérdésre válaszolva. Simor András aláhúzta: "utólag nem lenne sem etikus, sem professzionális véleményt mondani a személyekről". Ezzel együtt kiemelte: nagy szeretettel és tisztelettel várják őket a jegybankban, és mivel március 21. után látnak hozzá új munkájukhoz, sajnálják a jegybankban, hogy az új tagok még nem tudnak véleményt mondani sem az inflációs jelentés első változatáról, sem a stabilitási jelentés kereteiről, mivel azokat március 16-án tárgyalja még az új tagok nélkül a monetáris tanács.
Kitért arra, hogy az fb korábbi ellenőrzési menetrendjét megváltoztatva, március 4-én olyan témaköröket tárgyalt meg, amelyeket eredetileg a korábbi ütemterv szerint csupán április végén, illetve májusban tárgyalt volna a testület. Kitért arra is, hogy az fb ellenőrzéseit olyan személyek végezték el, akiknek korábban nem volt ellenőrzési tapasztalatuk. Sérelmezte azt is, hogy az ellenőrzések eredményeit, következtetéseit előbb tudta meg a közvélemény, mint arról az ellenőrzött, ez esetben a jegybanki ügyvezetés értesült volna. Az elnök a tájékoztatón főleg két fontosabb témakört cáfolt tételesen, nevezetesen az fb bérgazdálkodással illetve a jegybank kommunikációs kiadásaival kapcsolatos megállapításait.
Simor András elmondta: 20 éve vezet különböző intézményeket, ennek során arra a megállapításra jutott, hogy a bérpolitikában két fő szempontot lehet alkalmazni, vagy sok embert kevés pénzért, vagy kevés embert sok pénzért lehet foglalkoztatni, a gyakorlatban "a sok embert kevés pénzért" út nem igazán járható. A jegybanknak kifejezetten a kvalifikáltabb és igényesebb munkaerőre van szüksége, a kreatívan gondolkodókra, ezért ő arra az álláspontra helyezkedett, hogy kevés embert sok pénzért alkalmazzon.
Ezzel együtt elmondta: az utóbbi 3 évben, a mostani vezetés 2007-es belépése óta a személyi költségek reálértéken mintegy egyharmaddal csökkentek, míg a jegybanki átlagos létszám is mintegy 25 százalékkal mérséklődött. Összehasonlításként kiemelte: az államháztartásban 2006-2010 között a foglalkoztatottak száma mindössze 2 százalékkal mérséklődött, a személyi költségek gyakorlatilag nem változtak. Cáfolta az fb azon állítását is, hogy a jegybankban az alkalmazottak premizálása 80 százalékos szintet ér el, úgy érvelt: a premizálási szint az MNB-ben átlagosan 30 százalék körüli.
Az fb egy másik állítása szerint, kommunikációs kiadásokra az MNB-ben 427 millió forint + áfa összegű közbeszerzési eljárást írtak ki, és ennek szükségességét nem találta meggyőzőnek az fb. Simor András ezzel szemben közölte: 2 és fél évre összesen 285 millió forint volt a kiírás a kommunikációs költségekre és ettől maximálisan 50 millió forinttal lehet eltérni. Az MNB elnöke végezetül Varga Mihálynak - aki most miniszterelnökségi államtitkár - egy 2005-ben a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatát idézte fel, amelyben a politikus arról szólt, hogy az akkori kormány a kákán is csomót keresve próbál belekötni a jegybankba, ennek kárát az adófizetők fizetik meg. "A helyzet nem változott" - mondta maliciózusán Simor András. (MTI)
