Simor: szoros volt a szavazás
Az elemzőket meglepte a döntés, a piac 25-50 bázispontos szigorítást árazott be. Simor András arról is beszámolt: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén még stagnálni fog a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg.
Ezt a prognózist a jegybank tavaly karácsony előtt tette közzé, azóta ebben érdemi változást nem lát. Hozzátette: az előrejelzés három kockázati pályája közül a pesszimista változat a globális kockázatvállalási hajlandóság érdemi romlásával, Magyarország kockázati felárának jelentős emelkedésével számol, és ebben az esetben recesszióba fordulhat a magyar gazdaság.
Az MNB 2012-re a magyar gazdaság stagnálását jelezte előre december végi prognózisában, azóta ebben érdemi változást nem lát a jegybank - mondta Simor András jegybankelnök. Hozzátette: az előrejelzés 3 kockázati pályával számol. A pesszimista változat szerint a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével, Magyarország kockázati megítélésének romlásával recesszióba fordulna a magyar gazdaság. "Nem lehet állítani, hogy ezen a pályán lennénk, noha valamelyest romlott azóta az ország kockázati megítélése" - tette hozzá.
Kérdésre kifejtette: nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Hozzátette: az alapkamat banki hitelezési aktivitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kicsi. Az alapkamat csökkentése gyengítené az árfolyamot, amely a növekedés visszaeséséhez is vezethet - mondta. Megerősítette: az alapkamatra az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése hat, utóbbi a szűk keresztmetszet, amelynek érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.
Az EKB-val folytatott tárgyalások részleteiről az MNB elnöke nem kívánt semmilyen részletet mondani, de megjegyezte, hogy "a tárgyalásokon alapvetően a jegybanktörvényről, illetve az Alaptörvénynek a jegybankkal foglalkozó passzusairól volt szó, amiben az Európai Központi Bank képviselői kifejtették véleményüket, és várják a kormány, valamint a parlament válaszát, illetve intézkedéseit". Kérdésre válaszolva megerősítette: az EU-IMF megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikációs fordulat szerepet játszott a tanács döntésében. "A tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nemcsak rövidtávon képes befolyásolni Magyarország kockázati felárait, de ezeknek további hatása is lehet" - tette hozzá. (MTI)
