Sok kárt okozhatnak a "digitális tetoválások"
A internetes biztonsággal foglalkozó Symantec kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett kutatása szerint a kiberbűnözők először meggyőző netes pánikkeltő taktikát használnak, hogy rávegyék a felhasználókat a csaló védelmi szoftverek megvásárlására. Ezek a programok a valódi védelmi szoftverek látszatát keltik, ám akár kártevő programot is telepíthetnek, vagy csökkenthetik a számítógép általános védettségét.
A Symantec felmérése szerint az ötven leggyakoribb csaló védelmi szoftver 93 százalékát a felhasználó szándékosan töltötte le és telepítette. A kiberbűnözők egy jól szervezett, teljesítményorientált üzleti modellt használnak, s minden sikeres telepítés után 1 és 55 dollárcent közötti összeget kapnak. Ez a gyakorlat a netes kiskereskedők által közkedveltté tett, a társult tagoknak szóló marketingprogramokéhoz hasonlít, amelyek a netes kiskereskedő webhelyére irányított minden látogató után fizetnek a tagoknak.
A legtöbb pénzt az egyesült államokbeli felhasználók általi telepítések hozzák, ezt követi az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália. Egyes terjesztő helyek tagjaiknak bizonyos számú telepítésért bónuszt, plusz pontokat és elektronikai eszközök vagy luxusautók formájában tárgyjutalmat is adnak. A csaló termékeket letöltő vevők kezdeti vesztesége 30 és 100 dollár közé esik, a személyazonosság helyreállításának költségei azonban jóval nagyobbak lehetnek a Symantec szerint.
Gombás László, a Symantec magyarországi vezető rendszermérnöke az eseményen elmondta: a csaló védelmi szoftverek létrehozói azzal is megnövelik a felhasználók rászedésének esélyét, hogy a programjukat hitelt érdemlő kinézettel látják el, s ezeket gyakran hitelesnek tűnő webhelyeken keresztül terjesztik. Egyes kártevő webhelyek jogszerű fizetési szolgáltatásokat használnak a bankkártya-tranzakciók lebonyolításához, mások visszaigazoló számla-e-mailt küldenek sorozatszámmal és ügyfélszámmal.
A csaló védelmi szoftverek elleni védekezéshez a Symantec azt ajánlja, hogy mind a vállalatok, mind a magánszemélyek használják a veszélyforrások elleni legfrissebb eszközöket, s felhasználók csak bevált, megbízható, jó hírű gyártótól származó szoftverre költsenek és csak azokat telepítsék, amelyek jól bevezetett kereskedőknél és netes boltokban vehetők meg.
Az eseményen bemutatták azt a felmérést is, amely szerint huszonévesek sokszor megbánják azt, hogy bizalmas, személyes adatokat, illetve képeket is feltesznek az internetre. Az úgynevezett "digitális tetoválás" ugyanis károkat is okozhat azzal, hogy a leendő munkaadók, családtagok, de egyes esetekben vadidegenek is néhány kattintással böngészhetnek a nyaraláson készült fürdőruhás fotók között, vagy olyan dolgokat olvashatnak, amelyek esetleg rossz fényt vetnek az illetőre.
A kutatás szerint a 25 év alattiak 62 százaléka tesz fel bizalmas fényképeket a netre, majdnem minden második fiatal felnőtt a telefonszámát is publikussá teszi, tízből egy pedig a bankszámla-adatait is megadja. Ezzel szemben a 36-45 év közöttieknek még az egyharmada sem tesz elérhetővé fényképeket, a 46 év felettieknek pedig csak egyötöde. A Symantec azt ajánlja, a felhasználók a közösségi hálózatokon gyakran ellenőrizzék titkossági beállításaikat azért, hogy a hívatlan látogatók semmit se láthassanak abból, amit nem nekik szánnak.
