Sorra dőlnek be a magyar cégek
Az Atradius hitelbiztosítási szolgáltató csütörtöki MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette legújabb, 17 európai országra kiterjedő felmérésének eredményeit. 2012 első negyedévében mindössze 45 csődeljárás indult, ez alapján a cég úgy véli, hogy az eredetileg 1991-ben elfogadott csődtörvény sokadik átdolgozása sem hozott valódi áttörést a nehézségekkel küzdő magyarországi cégek életében.
Az Atradius szerint a "csekély" polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei első negyedévben pedig 35 százalékkal nőtt a felszámolások száma. A végelszámolások száma 2011-ben 65, az idei első negyedévben pedig 54 százalékkal emelkedett, ezek jelentős része is felszámolásban végződik - olvasható az Atradius közleményében, amely idézi Harka Péter országigazgatót. Szerinte ilyen körülmények között létfontosságú lenne a következetes követeléskezelés, de a magyar vállalatok továbbra is csak kevéssé hajlandóak követeléskezelési eszközök használatára a fizetési kockázatok csökkentése érdekében.
Az Atradius szerint a felmérésben részt vevő magyar vállalatok egyetlen, csak a legáltalánosabb kockázatkezelési eszközt használták magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevő múltjának leellenőrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél. Ugyanakkor a vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13 illetve 17 százalékuk köt. A vevők hitelezési ellenőrzését a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk. Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen.
Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben résztvevő országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól. Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult. (MTI)
