Szabályozás nélkül orosz rulett a BYOD
A munkavállalók 46%-a úgy használja saját mobileszközeit (mobiltelefon, tablet, notebook, stb.) a munkahelyén, hogy a munkáltatója nem tud róla, nincs erre vonatkozó szabályzata, vagy ha van is, azt soha nem íratta alá a dolgozókkal – derül ki a londoni székhelyű Ovum piackutató cég 17 ország közel 3800 felhasználójára kiterjedő globális BYOD (Bring Your Own Device – BYOD) felméréséből.
A hazai piac adatvédelmi specialistája, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda partner-ügyvédje dr. Holló Dóra szerint itthon még ennél is rosszabb a helyzet: a cégek többsége még a szabályozatlan BYOD-ból adódó veszélyek nagyságrendjével sincs tisztában. „A magyar cégek minden pillanatban kártérítési pereket és adatvédelmi bírságokat kockáztatnak, illetve rosszabb esetekben még büntetőjogi felelősségüket is kockára teszik. Ehhez elég, ha a dolgozó elveszíti a vállalatnál is használt tabletjét, és az azon tárolt szenzitív céges adatok nyilvánosságra kerülnek” – mutatott rá Holló Dóra.
„Ráadásul ez a fajta munkáltatói hanyagság már az aktív jogsértés tárgykörébe tartozik.” BYOD lehet belőle! Holló Dóra elmondta: Magyarországon a munkahelyre bevitt saját eszközökkel kapcsolatban nincsen önálló törvényi szabályozás. Az erre vonatkozó joggyakorlatot részben a Munkatörvénykönyv, részben pedig az Adatvédelmi törvény alakítja ki. Így például az Adatvédelmi törvény paragrafusai határozzák meg az adatkezelés tartalmát és formáját, illetve összefoglalják az azok tárolására, nyilvánosságra hozatalára, illetve továbbítása vonatkozó szabályokat is.
A szakértő szerint ezek alapján egyértelmű, hogyha a vállalati adat a munkáltató által nem ellenőrzötten, azaz erre vonatkozó szabályzat, vagy erre is kiterjedő munkaszerződés nélkül kerül a munkavállaló saját eszközére, a munkáltató máris megsérti az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségét. Holló Dóra szerint, ha ez kitudódik, az érintettek akár kártérítést is kérhetnek, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 100 ezer–10 millió Ft közötti összegben bírságolhat, és az eset nyilvánosságra kerüléséből adódó vállalati reputációs veszteség sem elhanyagolható.
A munkaadót valószínűleg az sem vigasztalja majd, hogy munkavállalói oldalról a Btk. is foglalkozik a személyes adatokhoz kapcsolódó jogok megsértésével, abban az esetben, ha haszonszerzés érdekében, vagy jelentős érdeksérelmet okozva történik. Ez esetben ugyanis akár 2 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható az elkövetőre. Amennyiben a BYOD-ból fakadóan üzleti titok sérül, akkor a munkaadó a Polgári törvénykönyv 81.§-a alapján is felelősségre vonható, de vagyoni hátrány okozása esetén ebben az esetben is felmerülhet az elkövető büntetőjogi felelősségének kérdése. (Btk. 418.§)
Tilt, tűr vagy támogat?
A Munkatörvénykönyv szabályai alapján – külön megállapodás hiányában – a munkáltató eleve nem írhatja elő a munkavállaló számára saját eszközeinek használatát – szögezi le a szakember. Ha ennek ellenére mégis elfogadott a cégnél a BYOD, akkor szinte óhatatlan, hogy egyazon készüléken végleg összekeverednek a munkavégzés során használt adatok (e-mailek, dokumentumok, kontaktinformációk, kimutatások, stb.), illetve a munkavállaló saját adatai.
„Ennek, hacsak nincs megfelelően részletes adatvédelmi szabályzat vagy erre a kérdésre is kiterjedő munkaszerződés, az lehet a következménye, hogy a munkáltató a munkaviszony megszűnése esetén nem fogja tudni a céges adatokat anélkül visszaszerezni vagy törölni, hogy a magánadatokat közben ne lássa. Ilyenkor választhat: vagy az üzleti titok megtartására vonatkozó szabályokat szegi meg és nem ellenőrzi a munkaadónál maradó adatokat, vagy a munkavállalót védő adatvédelmi szabályokat sérti meg és privát adatokat is átnéz” – foglalta össze Holló Dóra.
A munkaadó kezét ebben az esetben a Munkatörvénykönyv munkavállaló személyhez fűződő jogaival kapcsolatos szabályozása köti meg. Ez ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató nem juthat hozzá a munkavállaló privát adataihoz. (Még akkor sem, ha esetleg arra gyanakszik, hogy a dolgozó privát eszközökön keresztül, illegálisan jutott hozzá céges adatokhoz.) „Avagy BYOD-szabályozás nélkül a munkáltató elveszti a kontrollt saját szenzitív üzleti adatai felett, és szélsőséges esetben teljesen kiszolgáltatottá válhat munkavállalójával szemben” – figyelmeztetett Holló Dóra.
További bosszúság forrása lehet, hogy ha a BYOD nincs kifejezetten megtiltva, akkor adatvédelmi szabályzat vagy megfelelő munkaszerződéses passzus nélkül az sem ellenőrizhető, hogy a munkavállaló a saját eszközén pontosan mit csinál munkaidőben. Ha pedig a munkaadó mégis alkalmaz ilyen ellenőrző technikákat, akkor a Mt. 11.§ második bekezdésébe ütközően jár el és ezért ugyancsak felelősségre vonható. Persze totális BYOD-tilalom esetén sem ellenőrizheti a munkáltató a személyes eszközökön lévő tartalmakat, de használatukat korlátozhatja a munkaközi szünetekre.
Szabályozz okosan!
Holló Dóra szerint, a saját használatú mobileszközök elterjedése miatt, különösen irodai munkák esetében egyre kevésbé életszerű a BYOD teljes tiltása, ugyanakkor az adatvédelmi előírások komplexitása miatt egyértelmű, hogy a munkaadó csak akkor alhat nyugodtan, ha teljes körűen szabályozza ezt a gyakorlatot. „Kiemelten fontos a vállalat működésének sajátosságait szem előtt tartó, testreszabott BYOD-stratégia és a kapcsolódó, mindenre kiterjedő szabályrendszer kialakítása.
Ehhez IT-szakember és az adatvédelemben és munkajogban is jártas jogász is szükséges, akik a vonatkozó szabályzatot és szerződéses hátteret a különböző területek igényeinek egyeztetésével készítik el ” – állítja Holló Dóra. A már elkészített jogi és technikai szabályzatokat és szerződéses hátteret a céges változásokra és a technikai fejlődésre való tekintettel, legalább évente érdemes felülvizsgáltatni, fűzte hozzá a szakember.
