Szász Károly - a bankadónak tervezhetőnek kell lennie
Szász Károly ismertette: a nemzetközi és hazai gazdasági környezet az idén kedvezőbbé vált. Az intézményeknek ugyanakkor most kell megküzdeniük a pénzügyi-gazdasági válság hatásaival - többek között az eszközminőség romlásával, ami az értékvesztés megképzésén keresztül rontja a jövedelmezőségüket -, ezek ugyanis fáziskéséssel jelentkeznek az amerikai és európai piacokhoz képest, ahol a válság már korábban lezajlott, és hatása "brutálisabb" volt, mint nálunk.
A magyar pénzügyi rendszer az elnök szerint viszonylag jól teljesített a válságban, kevésbé sérült a gazdaság többi szereplőjéhez képest, amiben szerepe volt annak is, hogy a válság első szakaszában a bankok pozíciójukból fakadóan még át tudták hárítani a terheket ügyfeleikre. Ezt jelzi, hogy amikor az európai és amerikai bankok már veszteségesek voltak, és felszámolásokra, fúziókra került sor, a magyar hitelintézetek még kiemelkedő eredményeket könyveltek el.
Az idén azonban már összességében nullszaldós, de az is lehet, hogy veszteséges lesz a magyar pénzügyi rendszer. Ebben a válság mellett szerepe van annak is, hogy jelentősen megváltozott a nemzetközi és a hazai szabályozási környezet, szigorodtak például a fogyasztóvédelmi szabályok, s ehhez társult a bankadó bevezetése. A válság következményeinek felszámolása ezért most már a tartalékok felélésével folyik.
A pénzügyi rendszer teljesítménye és alkalmazkodóképessége azonban a PSZÁF elnöke szerint a válság második szakaszában is jó. Szász Károly úgy vélekedett, hogy a pénzügyi intézmények már elfogadták a bankadót, mint "a válság terheihez való közösségi hozzájárulás" formáját. Szükségesnek tartaná azonban, hogy az adó mértéke és alkalmazása hosszabb távon összhangba kerüljön az uniós szabályozással, vagy fokozatosan megszűnjön.
A tervezhetőség hiánya ugyanis ronthatja a nemzetközi versenyképességet, nemkívánatos tendenciák jelentkezhetnek, így például elindulhat a fiókosodási folyamat, a bankok visszafoghatják teljesítményüket. Az elnök hangsúlyozta: kulcskérdés, hogy a magyarországi hitelezés elinduljon, ehhez pedig a tőkeerős, devizaforrásokkal rendelkező intézmények mindegyikére szükség van. A hitelezés visszafogása a gazdasági növekedés lassulását jelentené, ezért fontos volna, hogy a vállalati és a lakossági hitelezés is minél előbb visszaálljon a korábbi szintre.
A parlament által az elmúlt félévben elfogadott jogszabályváltozásokról - a PSZÁF januártól önálló alkotmányos szerv lesz, rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, és a jövő év közepétől pénzügyi békéltető testületet működtethet - elmondta: nagyon örül a felügyelet által kapott lehetőségeknek, ugyanakkor ennek nagy felelősségét is átérzi. A jogszabály szerint ugyanis a PSZÁF lesz a felelős a pénzügyi közvetítő rendszer működtetéséért és a pénzügyi szabályozásért, ami óriási feladat.
A felkészülést erre már megkezdték - tette hozzá. A rendeletalkotási jog kapcsán hangsúlyozta: ez nem korlátlan felhatalmazás, hanem az ágazati törvények alapján, konkrét területek szabályozására vonatkozik. A felügyelet azt tervezi, hogy a rendeletalkotással összefüggő jogszabályi előírások betartásán túl általános konzultációs lehetőséget biztosít a szakmának. A közvetítő rendszer érdekképviseleti szerveinek és a jelentősebb intézmények vezetőinek megkérdezése mellett a tudományos, az oktatási és az üzleti szféra tapasztalatait is szeretnék hasznosítani.
Megjegyezte: a szabályozás az Európai Unióban is hasonló irányban változik. Mivel a direktívákban nem lehet a nagyon bonyolult pénzügyi szolgáltatások teljes sprektumát szabályozni, különböző végrehajtási rendeleteket bocsátanak ki. A pénzügyi békéltető testületek működéséről elmondta: a felügyelet létre fog hozni egy országos hálózatot a fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködve, s a helyi képviselők segítenek majd abban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélproblémák közvetlenül a szolgáltatónál megoldódjanak. Ha ez nem sikerül, az ügyfél eldöntheti, hogy a bírósághoz vagy a békéltető testülethez fordul.
A pénzügyi békéltető testületek működése a PSZÁF-tól független lesz, de a felügyelet biztosítja, hogy az ezekben az ügyekben eljáró mini választottbírósági fórumok jól képzett jogász, közgazdász "bírókból" álljanak, ami már önmagában tekintélyt teremt. Szász Károly megjegyezte: az intézményeknek mindenképpen együtt kell működniük a békéltető testületekkel. Ez azt jelenteni, hogy rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket az ügyfél kér, és az eljárásban részt kell venniük. Ellenkező esetben a felügyelet határozatával erre kötelezheti, és szankcionálhatja a szolgáltatót.
Ha valamely intézmény nem veti alá magát a békéltető testület döntésének, a felügyelet ajánlást ad ki, amit a békéltető testület honlapján is közzétesznek, így üzenetértéke lesz. A felügyeleti elnök arra számít, ha a felek látják majd, hogy a testületek szakszerűen, hatékonyan és gyorsan működnek, jobban respektálják majd az alternatív vitarendezési eljárást.
A magatartási kódex előírásait az intézmények túlnyomó többsége igyekezett betartani, a dokumentum azonban módosításra szorul, mert a megszületése óta eltelt több mint egy év alatt számos jogszabály változott (például már egyáltalán nem lehet egyoldalúan módosítani a költségeket, jutalékokat, s a kamatváltozás feltételei is tovább szigorodtak), a felügyelet ezért azt javasolta a szakma képviselőinek, hogy a változásokat figyelembe véve alakítsák át a kódexet - mondta Szász Károly.
