Széman: az építőanyag-ipar is megszenvedte a válságot
Az elmúlt két évben, vagyis a válság kezdetétől az építőanyag-ipar szinte valamennyi ágazatában kétszámjegyű volt a visszaesés. Legrosszabbul a tégla- és cserépipar járt, itt 60-70 százalékos a csökkenés, a beton- és cementiparnál 40 százalék. Az üveggyártó- és feldolgozó ipar már kifelé tart a válságból, lassú növekedésnek indult. Az ajtó-ablakgyártás nagy kapacitással rendelkező, sok szereplős ágazat, a piac csökkenése miatt a visszaesés itt is elérte a 30 százalékot - mondta Széman György. Hozzátette, hogy a panelrekonstrukciós program leállása, a támogatási rendszer leépülése, a magánerős építkezések csökkenése, a szigetelőanyag-gyártókra is kedvezőtlen hatást gyakorolt.
Az elnök szerint nem lehet mindent a gazdasági válságra fogni. A keresletet nagymértékben visszaveti a lakosság magas eladósodottsága. A kereslet visszaesése miatt az ingatlanbefektetők számára is összeszűkült a piac, ráadásul a bankok szigorú hitelpolitikára álltak át. Az irodaépítések is leálltak, több százezer négyzetméter kiadatlan új iroda keres bérlőt. Nagy állami beruházások nincsenek, ami van, az nagyon kevés, az infrastruktúra fejlesztések is megtorpantak az autópálya építések leállásával. Az uniós pályázatok által biztosított fejlesztési lehetőségek - a források átcsoportosítása, illetve a bankok hitelezési gyakorlata miatt - lelassultak, majdhogynem megálltak - tette hozzá. A szakma a gödör alján van, reméljük, ennél már nincs lejjebb - fogalmazott a szövetség elnöke. Elmondta ugyanakkor, hogy természetesen nem ültek ölbe tett kézzel, hiszen széles szakmai bázison kidolgozták az energiahatékony újépítés-felújítás programját, mely bekerült az Új Széchenyi Terv prioritásai közé. Hangsúlyozta, hogy az ágazat az egyik legnagyobb foglalkoztató, a kormány munkahely teremtési szándéka itt valósítható meg legkönnyebben.
A program nagy hangsúlyt fektet a középületek rekonstrukciójára is, ez lenne az állam számára a leggyorsabban megtérülő befektetés. "A kormányzati szereplők közelmúltban tett nyilatkozatai bizalmat keltőek, reméljük, hogy az év elején az első pályázatok között találkozunk az építésgazdaság számára is kedvező tendenciákkal" - adott hangot optimizmusának Széman György. A lakásvagyon felújítása a másik "nagy falat", már eddig is voltak olyan finanszírozási technikák, amelyek a fűtési számla csökkenésére alapoztak - jegyezte meg, hozzátéve: ha belépne a szervezett - uniós - támogatás is, eddig nem látott piac nyílna az építő- és az építőanyag ipar előtt is.
A források megnyitása mellett nagyon fontos az építésgazdaságban tapasztalható tartozási lánc felszámolása, a jogszabályi környezet javítása. Több, a kormányzat által létrehozott munkacsoportban dolgozunk együtt a többi szakmai szereplővel - mondta az elnök. A szakma problémái mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kolontári iszapkatasztrófa áldozatainak megsegítésére az építőanyag-ipar soha nem tapasztalt összefogással létrehozta az Építési Szolidaritási Platformot, amely több, mint hatszázmillió forint értékű adományt ajánlott fel az újjáépítéshez - emelte ki Széman György. "Minden válság, minden recesszió egy új kezdetét is jelentheti. Optimista vagyok abban, hogy egy új, minőségi építésgazdaság fog szolgálni egy új, minőségi piacot. A szakma él, élni akar, segíteni akar másokon és önmagán, komolyan veszi a nemzeti együttműködést" - mondta a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke.
