TÁRKI - szemléletváltás nélkül nem jutunk egyről a kettőre
A TÁRKI és a KOPINT-TÁRKI által készített szakértői anyag szerdai ismertetésén Kolosi Tamás, az intézetek elnöke elmondta: Magyarország lemaradásának okai nem egyszerűen a gazdaság belső rendszerében, sokkal inkább a kialakult intézményrendszerben keresendők, amely ma is tartalmazza az államszocialista rendszer sok elemét. Problémának nevezte azt is, hogy a rendszerváltáskor beépült biztosítékok (kétharmados törvények) ma már diszfunkcionálisak.
Az MGYOSZ megrendelésére készült tanulmányt ismertető sajtóbeszélgetésen Kolosi Tamás kifogásolta, hogy az intézményrendszer reformjára nem látszanak a politikai előkészületek. Márpedig, ha a következő ciklus első egy-két évében a reformokat nem, vagy ötletelve hajtják végre, az rendkívül nagy károkat okoz - figyelmeztetett. A magyar politikában a rendszerváltás óta erős ciklikusság érvényesül, nagyobb mértékű, mint más országokban. Reformciklikusság is van, mégpedig stratégiai víziók és az érdekeltek bevonása nélkül. Olyan reformra van szükség, amely csökkenti a "húzd meg ereszd meg" kilengéseket - mondta Kolosi.
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója hozzátette: Magyarországon az állam gyenge, de túlzottan kiterjedt. Az ellenőrző intézmények fegyelmező ereje nem érvényesül eléggé, a politikai szféra ugyanakkor túlterjeszkedett. A küldetéshiányos és nem kellően ellenőrzött állam a szükségesnél lényegesen drágábban működik. A státus quo nagyon erős: minden oldalon erős érdekek fűződnek a jelenlegi helyzet fennmaradásához és mindez jelentősen korlátozza a növekedést. A TÁRKI vezetője szerint az állami kiterjedtség sokkal tágabb a jóléti szerepvállalásnál, bár az utóbbi is túlságosan kiterjedt. Az állami beavatkozás ugya
nakkor függőséget hoz létre. Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az állami transzferektől való függőség, az átlag szavazópolgár jövedelmeinek 35 százaléka onnan származik, így nem érdekelt az állami újraelosztás csökkentésében. A kvázi kétpárti rendszerben ráadásul mindkét párt az újraelosztásban érdekeltek szavazataiért harcol - hívta fel a figyelmet. A gazdaságkutatók nyolc területen fogalmaztak meg reformjavaslatokat. A politikai környezetet és a jogállam minőségét például a kormányfüggetlen ellenőrző szervek ciklusokat is ellensúlyozó megerősítésével, a bíróságok függetlenségének növelésével, a teljesítménymérés jogszolgáltatás területén való bevezetésével javítanák.
A kormányzást a közigazgatási államtitkári poszt visszaállításával, a köztisztviselői kar integritásának megerősítésével, a tisztánlátást akadályozó adatvédelmi korlátok eltávolításával tennék hatékonyabbá. A korrupciós nyomás mérsékléséhez mindenekelőtt a pártfinanszírozás reformjára és a közbeszerzési rendszer átalakítására van szükség, ezen túlmenően fontos volna a személyi felelősség mostaninál lényegesen nagyobb érvényesítése is - mondta Tóth István György.
Palócz Éva, a KOPINT-TÁRKI vezérigazgatója kiemelte: a gazdaságot terhelő rendkívül magas járadékokat nem elég átrendezni, hanem csökkenteni is kell; ez már megkezdődött, s remélhetőleg folytatódni fog. A magas deficit és magas kiadás szerinte leginkább az állam gyengeségét mutatja, azt, hogy nem tud ellenállni a különböző lobbik követeléseinek. Az erősebb érdekérvényesítők nagyobb juttatásokhoz jutnak, ami szerinte látható a közszféra bérein is.
Úgy vélekedett, hogy a közszférában a bérek kétéves befagyasztása nem oldja meg a problémákat. Az összkiadás kordában tartását kell elérni, és bevezetni az állami intézmények vezetőinek személyes felelősségét az általuk vezetett intézmények költségvetésének szigorú betartása érdekében - mondta. Jogszabályokat Palócz Éva szerint hatásvizsgálatok nélkül nem volna szabad bevezetni. Úgy vélekedett, néha nem is nagyon szeretné a kormányzat, ha a hatásvizsgálatok elkészülnének, tudja ugyanis, hogy melyik érdekcsoport nyomásának engedett.
