Támogatta az ír törvényhozás a válságkezelő költségvetést
A kedden késő este tartott szavazáson a kormánykoalíció független képviselők támogatásával, 82 igen szavazattal, 77 ellenében vitte át a javaslatot. A költségvetéshez tartozó valamennyi jogszabály elfogadása februárig tarthat. Ezt követően a kormány várhatóan új választás kiírását kezdeményezi. A megszavazott törvény áldozatot követel a lakosság egészétől.
"Mindenki fizet, és aki többet tud fizetni, az többet is fizet" - mondta a képviselők előtt Brian Lenihan pénzügyminiszter. A kormány sem marad ki a megszorításokból, a miniszterelnök évi 228 ezer eurós javadalmazása például 14 ezer euróval, 6 százalékkal csökken jövőre. A miniszterek 10 ezer euróval kevesebbet visznek haza, a közszférában pedig 250 ezer eurós bérplafont vezetnek be. Adószakértők szerint a gazdagabb írek viszonylag jobban járnak, és a terhek többségét a középosztály és a szegények viselik.
A nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, 12,5 százalékos társasági nyereségadó mértéke nem változik, egy átlagos keresetű munkás fizetése azonban a személyi jövedelemadó emelése miatt 5 százalékkal, évi 1.400 euróval csökken, és a családi pótlékot gyerekenként és hetenként 10 euróval mérsékelik. Elemzők szerint az adórendszer átalakítása nem ösztönzi eléggé a munkahelyteremtést, a jövedelemre rakodó terhek növelése helyett a vagyont kellene jobban megadóztatni, a középosztályt sújtó megszorítások pedig azzal a veszéllyel járnak, hogy elvándorol a képzett munkaerő.
Brian Lenihan szerint ki kell törni "az államháztartást és a bankrendszert veszélyeztető ördögi körből". Ezt szolgálja a 2011-es büdzsé, amelynek kidolgozásánál ugyan "lehetett volna fokozottabban ügyelni az egyensúlytalanságokra", a végül összeállt tervnél azonban "más kormány sem tudott volna jobbat készíteni" - mondta a pénzügyminiszter. Írországban jövőre következik a négy évre szóló, 15 milliárd eurós egyensúlyjavító program legnehezebb szakasza.
Az adóemelések és a kiadáscsökkentések keveréke minden eddiginél nagyobb, összesen 6 milliárd eurós megszorítást jelent. Az euróövezeti tagországban azért van szükség rekord nagyságú takarékossági csomagra, mert az idén példátlan, a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát kitevő hiány alakult ki az államháztartásban. A GDP-arányos hiányt az Európai Bizottság keddi döntése szerint 2015-re - és nem a korábban elvárt 2014-re - kell a 3 százalékos uniós határérték alá szorítani.
Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság, vagyis államadósság-válság: a fő problémát nem az államháztartás és az államadósság finanszírozásának ellehetetlenülése, hanem a bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement építőipari és ingatlanvállalatokban.
A krízis enyhítésére az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós csomagot állított össze. Az EU pénzügyminiszterei kedden hagyták jóvá hivatalosan a mentőprogramot, az IMF pedig pénteken hoz végső döntést a mentőcsomagból a nemzetközi pénzügyi szervezetre jutó 22,5 milliárd eurós hitel folyósításáról.
