Tízéves a Wikipédia, az emberiség közös memóriája
Az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében összegyűlt több száz érdeklődőnek a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke nyitóbeszédében elmondta: a Wikipédia legfontosabb különbsége az emberi aggyal szemben, hogy az internetes tudástárnak nincsenek érzelmei. A havonta mintegy 440 millió egyedi látogatót vonzó oldal mára a világ ötödik legnézettebb hivatkozásává nőtte ki magát. A nonprofit szervezet több mint százezer önkéntese továbbra is azon dolgozik, hogy a minden ember számára ingyen elérhető internetes lexikon megőrizze a tartalmak pontosságát, tárgyilagosságát.
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója videoüzenetben köszöntötte a budapesti konferencia résztvevőit, akik egyebek mellett azokat a kérdéseket is napirendre tűzték, hogy a több mint 180 ezer magyar szócikket tartalmazó felület „szerkesztőségét“ miként lehetne újabb segítőkkel bővíteni. A Wikipédia legnagyobb problémája ugyanis, hogy a rendkívüli mértékű fejlődés ellenére viszonylag kevesen vannak azok, akik a szócikkek szerkesztésébe is bele mernek vágni. Önkéntes szakértők nélkül pedig egyre kevésbé tartható az oldal bővülésének jelenlegi üteme. A magyar felületet havonta átlagosan 44 milliószor töltik le.
A látogatók 87 százaléka Magyarországról, 5 százaléka Romániából, 2 százaléka Szlovákiából nézi meg az oldalakat – magyarázta Damokos Bence, a Wikimédia Magyarország egyesület ügyvezető alelnöke. A magyar felületen mintegy 600 visszatérő, azaz havonta legalább öt szócikknél többet szerkesztő önkéntes dolgozik, ők 2010 novemberéig több mint 9 millió szerkesztést végeztek. Mészöly Tamás, az alapítvány felügyelőbizottsági elnöke, az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Wikipédia angol változatához képest a magyar nyelvű oldalra nem kerülhet fel úgy tartalom, hogy azt legalább egy szerkesztő ne ellenőrizte volna.
Az Európában elsőként Magyarországon bevezetett változtatással sikerült elérni az egyértelmű pontatlanságok, illetve az enciklopédia alapvető formai és tartalmi követelményeinek nem megfelelő szócikkek publikálás előtti kiszűrését - hangsúlyozta Mészöly Tamás, hozzátéve, hogy ezt a módszert azóta már a német felületen is átvették. Ha korábban is ezt a módszert alkalmazták volna, akkor nem fordulhatott volna elő az, ami a múlt év végén, amikor több mint ötezer szócikket el kellett távolítani a magyar Wikipédiáról, mert az egyik önkéntes szerkesztő korábban folyamatosan jogvédett tartalamakat töltött fel - mondta Damokos Bence az MTI-nek.
Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation (alapítvány) új közösségek megszólításáért felelős igazgatója előadásában kifejtette: az egyetemi hallgatókat, oktatókat is szeretnék bevonni az aktív szerkesztői munkába. Az alapítvány ezért egy próbaprojektet hozott létre, amelyben a diákok a tananyag részeként segíthették az angol nyelvű szócikkek szerkesztését. A diákok íráskészségét és felelősségérzetét serkentő javítói munka annyira sikeres volt, hogy az Egyesült Államokban 2007 és 2009 között már 59 kurzus foglalkozott az angol Wikipédia fejlesztésével. A papíralapú enciklopédiáknál terjedelmesebb portálon jelenleg 270 nyelven 17 milliónál is több szócikk olvasható. A nonprofit vállalkozás ezzel a tekintélyes eredménnyel számos üzleti alapon szervező oldalt is maga mögé utasított.
Az alapítvány vezetői azonban az üzleti szféra csábítása ellenére is kitartanak amellett, hogy a szabad enciklopédia sohasem válhat nyereségorientált üzleti vállalkozássá. A San Francisco-i székhelyű alapítvány mindössze 64 fizetett alkalmazottal dolgozik, az üzemeltetési költségek fedezésére szükséges évi 20 millió dollárt (4,2 milliárd forintot) adományokból gyűjtik össze. A magyarországi hozzájárulásokból eddig mintegy ötmillió forint jött össze – mondta Damokos Bence, hozzátéve, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva még szerényebben adakozó magyarok általában 3-4 ezer forinttal támogatják az oldalt. A fejlődés szempontjából viszont most az a legfontosabb, hogy a hiányzó területekre lelkes és hozzáértő munkatársakat toborozzanak. (MTI)
