Új Széchenyi Terv - Újabb milliárdok váltak elérhetővé
Míg korábban elsősorban előkészítést és közvetítést tartalmazó kiírások, illetve a nagyléptékű városi és regionális közlekedésfejlesztési programok lettek elérhetők az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében, márciustól már a kisebb cégek is pályázhatnak pénzekre. Bár a benyújtás végső határideje nemritkán december, érdemes sietni, különösen a beérkezési sorrend szerinti automatikus pályázatok esetében, mert a kis- és mikrovállalkozások fejlesztését érintő kiírások többsége ilyen. A kormányzat azt állítja, hogy a könnyítéseknek köszönhetően a korábbinál gördülékenyebben, gyorsabban kerülnek a családi, kis- és középvállalkozásokhoz az uniós és hazai fejlesztési források.
Jó pont
Az Új Széchenyi Tervet bemutató országjárás során a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős kormányhivatalnokok kiemelték a közreműködő szervezetek bürokratikus rendjének egyszerűsítését, az ügyfélbarát pályázati rendszert, az ellenőrzési funkciók megerősítését. Az, hogy ezek a változások mennyire fogják gördülékenyebbé tenni az eljárásokat, illetve az érintett vállalkozások valóban egyszerűbben és gyorsabban jutnak-e majd fejlesztési forrásokhoz, néhány hónap múlva derül ki. Az viszont már ma is érzékelhető, hogy a pályázatok részletes kiírását tartalmazó honlap kifejezetten jól használható.
Vállalkozásfejlesztés kicsiknek
A Vállalkozásfejlesztési Program égisze alatt 16 pályázat jelent meg 147 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel mikrovállalkozások, kkv-k fejlesztésére, vállalati klaszterek létrehozására, technológiafejlesztésre és munkahelyi képzésekre. A legkisebbekre szabott új Széchenyi-hitelprogramok, valamint a kombinált mikrohitelek célja, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem vagy nem kellő mértékben finanszírozható, de hitelképes vállalkozások egy összegyúrt finanszírozási formában vissza nem térítendő forráshoz, illetve kedvezményes kamatozású hitelhez jussanak.
A vissza nem térítendő támogatás 1-4 millió forint között mozoghat, amelyhez 1-8 millió forintos visszatérítendő támogatott hitel kapcsolódhat. A 2011-2013 közötti időszakra 15 milliárd, illetve 20 milliárd forintos tervezett keretösszeggel meghirdetett programokban való részvételhez 10 százalékos önerő szükséges. A támogatásintenzitás vissza nem térítendő konstrukció esetében legfeljebb 45, a visszatérítendő támogatásnál pedig 60 százalék lehet, de a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás összegét. Az MV Zrt. honlapján felsorolt irodákban kizárólag személyesen benyújtható pályázatokban vállalni kell, hogy a projekt befejezését követő két üzleti évben a személyi jellegű ráfordítások összege eléri a vissza nem térítendő támogatás 50 százalékát.
Ebbe a blokkba került az összesen 6,05 milliárd forintos kerettel megnyílt „Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása" című pályázat, amely mind a hét régióban pályázható. Minimum 10 millió forintot - a felső határ régiónként és projektenként eltérő - igényelhet legalább három mikro- és kisvállalkozás közös beruházásuk, valamint eszközbeszerzésük támogatására. Induló klaszterek a menedzsment felállásának és működésének elősegítésére - a támogatásból kialakítható a munkakörnyezet, fizethetők a bérek és járulékok, dologi kiadások, informatikai fejlesztések -, fejlődő klaszterek pedig eszköz-, gyártásilicenc-beszerzésekre, építésre, átalakításra, IT-fejlesztésre pályázhatnak. Az önerő a tervezett tevékenységek arányától és a meghatározott támogatási mértékektől függ, minimálisan az elszámolható költség 20 százaléka.
A korszerű energiagazdálkodásért
A Zöldgazdaság-fejlesztési Program pályázati lehetőségeinek tárháza is széles. Kisebb közösségek, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek pályázhatnak épületenergetikai fejlesztésekre, települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére, a megújuló energia felhasználásának a növelésére, vagy a távhőszektor energetikai korszerűsítésére. Az összesen közel 120 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett 13 kiírás közül az épületek energiafelhasználásához kapcsolódó beruházásokhoz és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiákat érintő projektekhez igényelhető támogatás a KEOP-2011-4.2.0-A és B jelű konstrukciók keretében.
Az előbbi kiírásra a kisebb támogatásigényű programokat várják. A pályázatokhoz használt mintadokumentáció egyszerűsíti a pályázók dolgát, és rövidíti a döntési eljárást. Könnyített elbírálású (automatikus) eljárás keretében lehet napkollektorok, napelemek, biomasszakazánok és hőszivattyús rendszerek telepítésére pályázni. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint. A vállalkozások az elszámolható költségek akár 50 százalékára, mikro- és kisvállalatok a 60 százalékára pályázhatnak minimum 1 millió, maximum 50 millió forintig. A B jelű konstrukcióban egyfordulós kiválasztási eljárás keretében a nagyobb támogatási igényű pályázatokat bírálják el. A maximálisan elnyerhető támogatás itt egymilliárd forint lehet.
A közép-magyarországi cégek 3-100 millió forint közötti összegre pályázhatnak a megújulóenergiahordozó-felhasználás növelésére a KMOP-3.3.3.-11. konstrukció alatt. A program elsősorban az együttműködő villamosenergia-hálózatba termelő kapacitások kiépítését, másodsorban a sziget üzemmódban működő villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését, továbbá a földgázhálózatba táplálható biometántermelést támogatja.
Innováció és turizmus
A mikro, kis- és középvállalkozások innovációs eredményeinek hasznosítását támogatja a GOP-2011-1.3.1/C és KMOP-2011-1.1.4/B kiírás. A Tudomány-Innováció Program keretében meghirdetett pályázatok célja újszerű termelési technológiák és eljárások bevezetése, valamint az innovációs eredmények iparjogvédelme. Pályázni lehet eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, munkatársak alkalmazásának támogatására.
Az elnyerhető összeg legfeljebb az elszámolható költségek 65 százaléka, minimum 5 millió, maximum 25 millió forint. A pályázó cégeknek vállalniuk kell, hogy a projekt befejezését követő két évben az alkalmazottak létszáma nem csökken, a személyi jellegű ráfordítások pedig legalább a támogatás 5 százalékával vagy a bázisévben (a pályázat beadását megelőző üzleti év) rögzített ráfordításhoz képest 5 százalékkal nőnek.
Kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szólnak a Gyógyító Magyarország - Egészség Program keretében meghirdetett pályázatok, amelyek a turisztikai szolgáltatások fejlesztését célozzák. Olyan projektekkel lehet indulni, amelyek új élményelemekkel gazdagítják a meglévő idegenforgalmi vonzerők kínálatát, és ezáltal elősegítik a hosszabb, tartalmasabb időtöltést. A fejlesztési célok között turisztikai attrakciók, garantált programok, eszközkölcsönzés, városnézési program, vendéglátóegységek egyaránt szerepelhetnek csakúgy, mint eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés.
A konstrukció a reális piaci igényre megoldást nyújtó induló beruházásokhoz nyújt anyagi segítséget 5-50 millió forint között. A maximális támogatási mérték egyes régiókban a 70 százalékot is elérheti egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások esetében, a megítélt támogatás 25 százaléka pedig előre lehívható.
Zöld válogatás
A hazai ipar és technológia kiemelt támogatását, zöld bank, zöld pénzalap „megalkotását” helyezte kilátásba a fejlesztési tárca energetikával foglalkozó vezérkara. A szakpolitikusok az Új Széchenyi Terv keretein belül látják lehetségesnek az energetika háttériparának „helyzetbe hozását”, s gondoskodtak is róla, hogy a kitörési pontként „nevesített” vállalkozásfejlesztésnek szerves része legyen a zöld háttéripar, a zöld innováció – s persze a százezernyi új munkahely.
Természetesen többről szól, mint energetikáról, környezetvédelmi fejlesztésekről a január közepén meghirdetett Új Széchenyi Terv s annak alapján a március elejétől már „tömeges” pályázati kiírás. Tapasztalati tény: önkormányzatok, vállalkozások – és tanácsadó cégek – ezrei böngészik a kormányzati kiadványokat, pályázati listákat, honlapokat: nem is nagyon lehet versenyezni ügynökségekkel, pályázatírásra szakosodott vállalati, helyhatósági alkalmazottakkal. Ehelyütt inkább csak a kínálat egy-két jellemzőjének „felvillantására” lehet vállalkozni, melyhez a „feltörekvő” zöld gazdaságot hívtuk segítségül.
A márciustól hatályos megújuló energia alapú térségfejlesztési pályázat céljairól a Széchenyi-terv dokumentumainak megfogalmazói azt hozták nyilvánosságra, hogy a projektek geotermális, nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza alapú energiatermelést tartalmazhatnak, térségfejlesztő hatáson pedig azt értik, hogy munkahelyek teremtődjenek, környezetvédelmi problémák oldódjanak meg, és szociálisan hátrányos helyzetű térségek lakossági csoportjainak életminőségét lehessen javítani. Rokon tartalmú pályázati lehetőség a geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenysége, melyre a Környezet és Energia Operatív Program keretei között 1,620 milliárd forintot tartalékol az Új Széchenyi Terv.
Itt 10–1000 millió forint közötti összegek nyerhetők el, s mint oly sok más esetben, ennél a pályázatnál is lényeges differenciák találhatók a támogatás mértékében: vállalkozások 30–50 százalékos, önkormányzatok 85 százalékos arányban kaphatnak pénzt az uniós forrásból, állami szervek pedig akár 100 százalékban finanszíroztathatják a projektjeiket. Közép-Magyarország pályázóinak írták ki a megújuló energiahordozó felhasználásának a növelését segítő programot. A pályázatokat egyfordulós eljárásrend keretében választják ki. A régió vállalkozásai nem csupán az idei keret mértékével lehetnek tisztában – azazhogy egymilliárd forintból nyerhetnek el összegeket –, hanem azzal is, hogy a kiírók tudni vélik, a pályázatok benyújtói szám szerint nyolcan lesznek.
G.L. (Piac & Profit)
