Újra derülátóbbak lettünk - GKI
A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Európai Unió támogatásával készített összeállítása szerint decemberben folytatódott a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értékének május óta tartó markáns emelkedése, decemberben -25,4 pont volt a novemberi -27,5 pont után. A fogyasztói bizalmi index az előző havi -51,9 pontról -50,1 pontra emelkedett, az üzleti bizalmié -18,9-ről -16,7-re nőtt.
Az üzleti szektoron belül a szolgáltatások kivételével minden ágazat várakozása javult. Az iparban jobb lett az elmúlt és a következő időszak termelése és a rendelésállomány - ezen belül kissé az exportrendeléseké is - megítélése. A saját termelésű készleteket viszont magasabbnak érezték a válaszolók. Az építőipari bizalmi index kéthavi stagnálás után decemberben kissé emelkedett, de a tavaszi javulás után a nyár közepe óta érdemi változás nem tapasztalható. Érezhetően kedvezőbb lett az előző három hónap termelési színvonalának megítélése, míg a rendelésállományok értékelése csak kissé.
A kereskedelmi bizalmi index értéke jelentős ingadozások mellett tendenciájában bő fél éve növekvő, s decemberben tovább emelkedett. A novemberi nagy romlás után ismét jelentősen javult az eladási pozíció és a készletszint megítélése, valamint a rendelésekre vonatkozó várakozás. A szolgáltatói bizalmi index július és október között növekedett, az év utolsó két hónapjában viszont csökkent. Számottevően romlott a közeljövő forgalmának megítélése.
Az iparban az elmúlt hónapok árcsökkentési tervei után a következő negyedévben már az árak stagnálását, esetleg kis emelkedését várják a válaszadók. Az építőiparban viszont tovább növekedett az árcsökkentési szándék intenzitása. A szolgáltatók - különösen a kommunális szolgáltatók - némi áremelést terveznek, de ennek mértéke kisebb az év végén szokásosnál.
A kereskedelmi cégek összességében nem terveznek áremelést, s nem változott a fogyasztók inflációs várakozása sem. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben javult a foglalkoztatási szándék, a szolgáltatásban nem változott, de minden ágazatban a csökkentést tervezők vannak jelentős többségben. Ugyanakkor érezhetően csökkent - bár továbbra is erős - a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a szolgáltatók között kissé romlott, az építőiparban, a kereskedelemben és a fogyasztók körében javult. A lakosság inflációval, munkanélküliséggel és az ország helyzetével kapcsolatos pesszimizmusa csökkent ugyan, ám a saját várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozása nem változott. Rövid távú megtakarítási képességéről és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségéről alkotott véleménye pedig romlott.
