Kinek lesz elérhető a támogatott forinthitel?
Az október 1-jétől hatályos lakásfinanszírozási rendelet szerint fiatalnak az a személy számít, aki a kölcsönkérelem benyújtásakor nem töltötte be a 35. életévét - akik házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, azoknak külön-külön is 35 év alattiaknak kell lenniük. Többgyerekesnek az minősül, aki legalább két gyermeket nevel, és fiatalabb 45 évesnél; ha házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek, akkor külön-külön kell 45 év alattiaknak lenniük.
A bemutatott fogalmak azért fontosak, mert a fiatal és a többgyermekes személyek - családok - jogosultak új lakás vásárlásánál vagy építésénél kamattámogatásra. Korszerűsítésnél elég nagykorúnak lenni. Csak az kaphat kamattámogatást, akinek nincs lakástulajdona, illetve nem önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban lakik. Az öt éven belül eladott lakás vételárát az új lakás megszerzésére kell fordítani. A vételárból azonban levonható a korábbi önkormányzati és a munkaadói támogatás, valamint a visszafizetett bankkölcsön is.
A kamattámogatás fiatal és többgyerekes családok esetén Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintnál nem drágább, más településeken a 20 millió forintnál nem drágább új lakás vásárlása esetén jár. A vételárba, illetve építési költségbe nem számít bele a telek ára. A támogatott hitel összege az előbbi esetben 12,5 millió, az utóbbiban 10 millió forint lehet, vagyis a vételár fele hitelezhető meg. Lakás korszerűsítése esetén 5 milliós hitel után jár támogatás. Korszerűsítésnek minősül a komfortfokozatot emelő felújítás mellett a hőszigetelés és az ablakcsere is. Beépíteni viszont csak megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet, ennek hiányában nem jár a kamattámogatás.
A kamattámogatást a rendelet az állampapírhozamhoz, illetve ennek hiányában - mert nem volt forgalom az állampapírpiacon - a referencia hozamhoz méri, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tesz közzé. Változó kamatú hitelnél a 12 hónapos diszkontkincstárjegy, míg a fix kamatozású hitelnél az ötéves államkötvény a mérvadó. A banknak vállalnia kell, hogy a hitel kamata nem lesz magasabb, mint az állampapírhozam 110 százaléka, plusz 3 százalékpont. A támogatás pedig az állampapírhozam meghatározott százaléka, a gyerekek számától függően: két gyereknél 52, három gyereknél 55, 4 gyereknél 59, öt gyereknél 64, míg hat gyereknél 70 százaléka. Gyerek nélkül 50 százalék a támogatás, míg felújításnál 40 százalék jár.
Egy példával illusztrálva a támogatást: ha az állampapír hozama például 12 százalék, akkor a hitel kamata nem lehet több 16,2 százaléknál. A támogatás viszont a 12 százalék meghatározott része, így például két gyereknél 6,24 százalék. Így a fizetendő kamat a 16,2 és a 6,24 százalék különbsége, azaz 9,96 százalék lesz. Az állami költségvetésben évi 3 milliárd forint lesz erre a célra elkülönítve. Amennyiben ez a pénz elfogy, a lakáspolitikáért felelős miniszter köteles kérni a kormánytól a további kölcsönkérelmek befogadásának a felfüggesztését. Az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye 2009-2011 között évente nem haladja majd meg a 2,5-3 milliárd forintot.
A kormány az átalakítástól három év alatt mintegy 172,5 milliárd forint megtakarítást vár: az idén 25,6 milliárd, 2010-ben 68,6 milliárd, 2011-ben pedig 78,3 milliárd forintot. A korábbi lakástámogatási rendszert (a kamattámogatást és a szocpolt) a kabinet július 1-jén szüntette meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a lakáscélú támogatásokra fordított költségvetési kiadás a lakástámogatási rendszer bevezetése óta folyamatosan emelkedett, a 2000. évi 50 milliárd forintról 2008-ra 186 milliárd forintra nőtt. A költségvetés lakáscélú kiadása 2000 és 2007 között 1.469 milliárd forintot tett ki. Mivel a lakástámogatási kiadások egyre növekvő terhet jelentettek a költségvetés számára, 2003-ben szigorításokat vezettek be (szűkítették az igénybevevői kört, és csökkentették a kamattámogatás mértékét), ami a lakásépítések és vásárlások számának mérséklődéséhez vezetett.
A lakáshitelezésben 2004-től a devizahitelek előretörése volt jellemző, amiben szerepet játszott, hogy 2003-ban megváltozott a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapja és mértéke, ennek következtében megnőtt a támogatott hiteleknél az ügyfél által fizetendő kamat. Az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel szemben a 2004-től változatlan kondíciójú kamattámogatási rendszer nem volt versenyképes, és nem nyújtott érdemben támogatási lehetőséget a lakást szerzők többsége számára - mutatott rá az ÁSZ. A jelentés szerint a lakáscélú támogatásokat szabályozó kormányrendeletet 2001. február és 2008. június között 25 alkalommal módosították, ami nem segítette a lakástámogatási rendszer kiszámíthatóságát, kezelhetőségét. A szabályozás változtatásai során 2003-tól a támogatási rendszer teljesítményét a számvevők szerint csak a költségvetési kiadások nagyságával mérték a kormányok.
Az ÁSZ áprilisban nyilvánosságra hozott jelentésében ajánlásokat is megfogalmazott, egyebek között arra kérte a kormányt, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit; vizsgálja felül a devizahitelezéshez kapcsolódó állami kezességvállalás fenntartását; írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő általi kötelező auditálását.
