Változások az adózás rendjében is
Az adóregisztrációs eljárás által a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy azon, rögzített kritériumoknak megfelelő személyek, akik magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmozzanak fel, jelentős jogsértést kövessenek el, vagy elérhetetlenné váljanak az adóhatóság számára, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt.
Amennyiben a fent említett személyek új társaságot kívánnak alapítani, vagy annak tisztviselői, képviselői szeretnének lenni, az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során akár meg is tagadhatja az adószám kiadását. Az adóregisztrációs eljárás intézményéhez kapcsolódóan bővül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre - ismerteti Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. A fokozott adóhatósági felügyelet bevezetésére azért került sor, hogy a kockázatelemzést követően kiválasztott adózók fennállásuk első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek.
Ennek során az adóhatóság szigorúbb adókötelezettséget is előírhat számukra, valamint meghatározott feltételek fennállta esetén akár visszavonhatja az adószámukat is. A módosítási javaslat szerint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése is kötelezővé válik. A cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy végelszámolás nélküli megszűnésének esetén változnak a soron kívüli adóbevallás benyújtására irányadó szabályok. A soron kívüli bevallási kötelezettséget a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéssel egyidejűleg kell teljesíteni, így lehetővé válik, hogy az adóhatóság az esetleges kiutalási igényt, vagy adóellenőrzést még a megszűnés előtt végrehajtsa.
Az ellenőrzési szabályok tekintetében jelentős átstrukturálásra és változásokra került sor. Fontos garanciális szabályként új eljárásra utasítás esetén az új eljárás megindítására határidőt szabott a jogalkotó. A módosítás továbbá a határidő-számítás kapcsán figyelembe veszi az ellenőrzés adózó általi és neki felróható okból történő akadályozását. Emellett jogsegélykérés esetén, amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított egy éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhetővé válik.
Az adózók ellenőrzést akadályozó magatartásának visszaszorítása érdekében megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az ellenőrzés a megbízólevél közlésével kezdődik majd, illetve bevezetik a fel nem fedett próbavásárlás intézményét is. Az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését deklaráló kormányzati szándéknak megfelelően az angol, német, vagy francia nyelveken rendelkezésre álló bizonylatok, szerződések és más dokumentumok esetén mentesítik az adózókat a szakfordítás alól. A kiutalás előtti ellenőrzések során a revízió által nem kifogásolt részösszegek kiutalására is mód nyílik, míg a vitatott összegek vonatkozásában az ellenőrzést az adóhatóság tovább folytathatja, aminek következtében mentesül a késedelmi kamat megfizetése alól. A gazdasági események valódisága is célzott vizsgálat alá kerül a szerződéses kapcsolatok terén. A feltételes adómegállapítás szabályai új tartalmi elemekkel bővülnek, a meghatározott feltételek teljesülése esetén az illetéket és/vagy társasági adót érintő jogszabályváltozás esetén is 3 évig hatályban maradó tartós adómegállapítás intézményével, illetve a sürgősséggel történő elbírálás lehetőségével.
Az új jogintézmények bevezetése következtében módosulnak a díjtételek. A jogorvoslati rendszert érintő jelentős változás, hogy az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedés iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be a továbbiakban. A jogkövetkezmények esetében a módosítás jelentősen, az adóhiány 200 százalékára emeli az adóbírság mértékét, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A bírságolási szigor a minősített adózók lényegesen "kedvezményesebb" adómértékének megszüntetését is eredményezi.
A javaslat különválasztja a szankciók megállapításával kapcsolatos szabályozást a munkáltató (kifizető) adó-, illetve járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy nem törvényben meghatározottak szerinti teljesítése esetén, amikor a járulékkülönbözet esetén az adóhiányt és a jogkövetkezményeket kizárólag a foglalkoztató terhére rendeli a továbbiakban előírni. A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén a módosítás kétszeres mulasztási bírság megállapításával fenyeget.
A szokásos piaci ár megállapításával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megszegése esetén is szigorodnak a bírságszabályok: ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő, ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Az iratmegőrzési kötelezettség fontosságára hívja fel a figyelmet a jogalkotó az új mulasztási bírság kategória bevezetésével, mely jelentősebb, 1 millió forintig terjedő jogkövetkezményt is jelent - ismerteti a Deloitte. (MTI)
