Vér, veríték és könnyek! Erre számíthat Görögország
Athén abba is kénytelen volt belenyugodni az euróval fizető országok pénzügyminisztereinek, az úgynevezett eurócsoportnak a hétfő esti megbeszélésén, hogy - miként azt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke közölte - "egyelőre nem lenne bölcs dolog" az eurózóna országai részéről, ha nyilvánosan részleteznék, a maguk részéről milyen támogató lépéseket kívánnak tenni szükség esetén a görög pénzügyi helyzet stabilizálása, egyben az euróövezet megvédése érdekében.
Juncker szerint az esetleges márciusi görög kiegészítő intézkedések alapvetően a kiadáscsökkentésre összpontosítanak majd, de bevételnövelő jellegű lépésekre is sor kerülhet. Szóba jöhet például az áfaemelés, illetve a luxuscikkekre kivetett adó. A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását.
Az állam-, illetve kormányfők nem konkretizálták, milyen segítségre számíthat tőlük Görögország, azt azonban világossá tették, hogy "szoros felügyelet alá helyezik" az országot. Az Európai Bizottság tavaly őszi becslése szerint 2009-ben a GDP-hez képest 12,75 százalékra nőtt a görög költségvetési hiány, az ország eladósodottsága pedig meghaladta a 113 százalékot - az unión belül elfogadhatónak tekintett 3 százalék, illetve 60 százalék helyett.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete most olyan intézkedéseket vár Athéntól, amelyek az idén és jövőre egyaránt legalább 3,5 százalékponttal, 2012-ben pedig legalább 2,5 százalékponttal csökkentik a deficitet, és így 2012 végére a deficit 3 százalék alá süllyedhet. A legsürgősebb intézkedéseket a brüsszeli bizottság szerint legkésőbb május 15-ig meg kell hoznia az athéni kormánynak. Ehhez már március 16-ig össze kell állítani az idén tervezett intézkedések menetrendjét.
Az EU március közepén, majd május közepén újra áttekintené a helyzetet, ezután pedig negyedévenként ellenőrizné, miként a alakulnak a folyamatok. A túlzott deficit miatt eljárás alá vont országok esetében általában csak félévente szoktak állapotfelmérést végezni. Az eurócsoport hétfői ülése előtt újságíróknak nyilatkozva - majd az ülésen nyilván kollégái előtt is - Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy ha most Athén újabb intézkedéseket jelentene be, az nem állítaná meg "a piacok Görögország elleni támadását".
Úgy vélekedett, hogy e piaci támadásokat az állítaná meg, ha az unió kézzelfoghatóbb formába öntené a múlt csütörtöki EU-csúcson Görögországnak elvben kilátásba helyezett támogatást. Olli Rehn, az Európai Bizottság frissen kinevezett gazdasági és pénzügyi biztosa ugyanakkor arról beszélt: Brüsszel támogatja azt, hogy a görög kormány valósítsa meg stabilitási programját, különösen azt az elemét, miszerint ebben az évben négy százalékponttal kell csökkenteni a költségvetési hiányt. "Ebben az összefüggésben" további intézkedések szükségességét hangoztatta az uniós biztos.
Au eurócsoport - amelynek vállain nyugszik a fő felelősség a közös fizetőeszköz stabilitásának megőrzéséért - hétfő este megadta a keddi uniós pénzügyminiszteri tanácskozás alaphangját. A további takarékossági intézkedések és az áfaemelés márciusi elrendelésének esetleges kényszere a média értékelése szerint "a vér, veríték és könnyek" programját jelentheti Athén számára. "Görögország önmaga felel saját közpénzügyeinek konszolidálásáért" - hangsúlyozta hétfő este Juncker.
Hogy a közösség miben segíthet, arról egyelőre nem akarnak nyilvánosan beszélni, mert félő, hogy a spekulatív tőke azonnal új mozgásba lendülne, ha "látja az irányt". Nem hivatalosan azonban arról beszélnek, hogy tőkeerősebb uniós államok esetleg kétoldalú alapon nyújtanának kölcsönt Görögországnak, vagy felvásárolnának nehezen értékesíthető görög állampapírokat. Attól viszont, hogy az Európai Központi Bankra (EKB) a globális pénzügyi válság kezelésére kitalált szerepkört - az úgynevezett "rossz bank" funkcióját - kiosszák, az egész unió visszarettenne.
Annál is inkább, mert e központi bank jövőbeli vezetése nagy valószínűséggel német kézbe kerülhet, márpedig a németek hallatlanul szkeptikusak a görögökkel szemben. Az EKB mostani elnökének, Jean-Claude Trichet-nek a megbízatása 2011 őszén lejár. A németek Axel Weber személyében maguk akarják adni az új elnököt. E cél elérése érdekében hétfő este nagyot léptek előre: az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy a hamarosan megüresedő EKB-alelnöki posztra a portugál Vitor Constanciót jelölik.
Tekintettel arra, hogy Weber fő ellenlábasa az elnöki tisztségre az olasz Mario Draghi, a vezető tisztségek elosztásában pedig igyekeznek egyensúlyt teremteni "Észak és Dél" között, Constancio alelnöki jelölése szinte teljes bizonyossággal szétzúzza Draghi elnöki esélyeit.
