A bér több, mint 40%-át viszi el az állam - de hová?

Stabil adóék, eltérő nemzetközi trendek

Az OECD adatai alapján a magyar adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, miközben az OECD-országok többségében emelkedett.

(Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből – vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek együtteséből – mekkora részt von el az állam adók és járulékok formájában.) Ez arra utal, hogy a hazai rendszer rövid távon stabil, ugyanakkor kevésbé követte a nemzetközi trendeket.

A járulékok dominálnak a magyar rendszerben

A magyar adórendszer szerkezetét tekintve továbbra is meghatározó a járulékok szerepe: a munkát terhelő elvonásokon belül a személyi jövedelemadó súlya mérsékeltebb, míg a munkavállalói és munkáltatói járulékok együttesen jelentős terhet képviselnek. Ez a felépítés hozzájárul ahhoz, hogy az összesített adóék szintje az OECD-átlag felett alakul.

„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg. Ez elsősorban a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire van hatással” – mondta el Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Családi kedvezmények: érdemi hatás a terhelésre

A családi adókedvezmények érdemben mérséklik a gyerekes háztartások adóterhelését, így ezekben az esetekben a magyar rendszer a nemzetközi összevetésben kedvezőbb képet mutat.

Az OECD adatai szerint ugyanakkor általános tendencia, hogy a gyerekes és gyerektelen háztartások közötti különbség több országban csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulására utal.

Régiós összevetés: felső középmezőny

A régiós összehasonlításban Magyarország adóéke közel áll a cseh szinthez, elmarad a szlovák és szlovén értékektől, ugyanakkor magasabb a lengyelnél, amely az egyik legalacsonyabb adóterhelést alkalmazza a térségben. Ez alapján a magyar adóterhelés a középmezőny felső részébe sorolható.

Gyerektelen munkavállalók esetében

Adóék alakulása a régióban (egyedülálló, gyerektelen, átlagbér, 2025):
Adóék (%)

Szlovénia
45,3%

Szlovákia
42,7%

Magyarország
41,2%

Csehország
41,2%

Lengyelország
35,0%

_{Forrás: OECD Taxing Wages 2026, 2025.évi adatok}

Családos háztartások esetében

A családi kedvezmények hatására a gyerekes háztartások esetében az adóterhelés jellemzően alacsonyabb, és a régiós különbségek is mérséklődnek.

Adóék alakulása a régióban (kétkeresős háztartás, 2 gyerek, átlagbér, 2025):
Adóék (%)

Ausztria
~40–41%

Csehország
~36%

Magyarország
~36%

Szlovákia
~30–31%

Lengyelország
~26–27%

_{Forrás: OECD Taxing Wages, 2026, 2025,évi adatok (családos háztartások összehasonlítása)}

A fenti adatok jól mutatják, hogy míg a gyerektelen munkavállalók esetében Magyarország az OECD-átlag felett helyezkedik el, addig a gyerekes háztartásoknál a különbség mérséklődik, és a hazai adóterhelés közelebb kerül a régiós átlaghoz.

Milyen irányok rajzolódnak ki?

A munkát terhelő elvonások szerkezetének felülvizsgálata – különösen a járulékok és az adók aránya – kulcsszerepet játszhat a versenyképesség, a foglalkoztatás és a nettó jövedelmek alakulásában” – mondta el Bagdi Lajos.