A biztosításokon is spórolnak a magyarok, ha nem utazásról vagy az egészségükről van szó

Egyelőre 2023 nem alakul a legfényesebben a biztosítók számára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy az első félévben szektor eredményessége még a tavalyinál is rosszabb lett, a nyári viharkárokról szóló beszámolók alapján pedig a harmadik negyedév is gyengén sikerülhet. Az első félévben a piaci szereplők 19,3 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, ez alig a kétharmada a tavalyinak. A biztosítástechnikai eredmény az élet- és nem életbiztosításoknál is kisebb lett 2022 óta.

Az életbiztosítási szerződések száma az egy évvel korábbihoz képest 33 ezerrel csökkent, már a második negyedévben már született néhány ezer új szerződés is. Elsősorban a vegyes életbiztosítások szűnnek meg, emellett az egyszeri díjasokat sem újították meg a statisztika szerint az ügyfelek. Az sem hozott felfutást a piacon az első félévben, hogy júliustól az egyszeri díjas életbiztosításokra is kivetették bizonyos esetekben a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. A második negyedévben 10 ezerrel csökkent az ilyen szerződések száma.

Nem költenek életbiztosításra az emberek

Az életbiztosítási piac motorja továbbra is a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás. Az idén több mint 31 ezer ilyen szerződést kötöttek, ennek köszönhetően ma már 467 ezer ügyfélnek van nyugdíjbiztosítása, több mint a háromnegyedüknek befektetési egységhez kötött (unit linked) megtakarítása van.

Nem csak a szerződések száma csökkent az életbiztosításoknál, de a díjbevételek is siralmasan alakultak. Éves összevetésben 17 százalékkal kevesebb, nem egészen 295 milliárd forint folyt be hat hónap alatt. A nyugdíjbiztosításoknál ugyan 16,7 százalékos növekedést mért az MNB, de figyelembe véve az új szerződések számát, ez a mérték éppen hogy csak felveszi az ütemet a tavalyi inflációval.

Sok szolgáltatásnál drámai volt a visszaesés, vegyes életbiztosításokba a tavalyi díjbevétel 42 százaléka folyt be. A nem nyugdíjcélú unit linked biztosítások díjbevétele is visszaesett 10 százalékkal. Mindebből arra lehet következtetni, hogy sokan visszavásárolták vagy nem újították meg a kötvényeiket, esetleg szüneteltetik vagy csökkentették a befizetéseket a nehéz gazdasági helyzetben. Van azonban olyan termék is, amire ilyen körülmények között is többet szántak az ügyfelek: egészségbiztosításra 5,4 milliárd forintot költöttek fél év alatt, ez 44 százalékkal több a tavalyinál - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője.

Az utasbiztosítás megy, minden más stagnál

A nem életbiztosításoknál minimális mértékben - 77 ezer darabbal - emelkedett a szerződések száma, de igazából ez a felfutó utasbiztosításoknak köszönhető. Ezekből ugyanis 254 ezer eseti díjas szerződést kötöttek az idei második negyedévben, 75 ezerrel többet, mint tavaly. Az idei első félévben kötött eseti díjas utasbiztosítási szerződések száma megközelítette a 469 ezret, alig 1000 darabbal maradva el a 2019-es, covid előtti rekordtól. 

A legtöbb vagyonbiztosításnál azonban visszaesést mutatnak a számok, ami valószínűleg azt jelenti, sok család a biztosításokon is spórolni kezdett. A casco-szerződések száma például 12 ezerrel csökkent 2022 júniusa óta, bár autó több van kint az utakon, hiszen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 25 ezerrel nőtt. Cascót nagyjából minden hatodik gépjárműre kötnek a statisztika szerint. 

A lakásbiztosítások száma is csökkent kis mértékben tavaly nyár óta. Ezeknél 2023 eleje nagy változást hoz, hiszen márciusban egy hónapig szabadon fel lehet majd mondani a meglévő szerződéseket. Ennek a lehetőségnek több, ellentétes hatása is lehet. Megnövekedhet az új, olcsóbb szerződést kereső, ezért biztosítót váltó ügyfelek száma. A várható akciók és kampányok hatására azok is lakásbiztosítást köthetnek, akik ezt eddig nem tették meg, de az extra felmondási lehetőséggel olyanok is élhetnek, akik ezt a pénzt megspórolva nem kötnek új szerződést.

A nem életbiztosítási díjbevételek 12,5 százalékkal 484,4 milliárd forintra nőttek, vagyis nem érték el az azóta mért infláció szintjét. Az utasbiztosítások hasítottak az idén, 8,9 milliárd forintnál is több folyt be fél év alatt, ami nem csak 39 százalékos növekedés tavaly óta, de a covid-válság előtti időkhöz képest is szép növekedés. 2019-hez képest is 33,4 százalékkal nőtt az idén az utasbiztosítási piac díjbevétele.

A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 13,8 százalékkal nőtt az idén, vagyis nagyjából az infláció mértékének megfelelő díjemelést hajthattak végre a biztosítók. A kgfb-díjbevételek azonban - bár a szerződések száma nőtt - csupán 8 százalékkal emelkedtek, a cascónál ugyanakkor csaknem 20 százalékos díjbevételnövekedés volt, vagyis ennél a biztosításnál jelentősebb mértékben emelkedhettek az átlagos díjak. 

A kárkifizetések is növekedtek

Az első félévben a nem életbiztosítási ágon 169,5 milliárd forint volt a bruttó kárráfordítás, ez több mint 5 százalékos növekedés 2022 óta. A kgfb-nél 10 százalék fölött nőtt a kárkifizetések értéke, vagyis nagyobb ütemben, mint a díjbevétel, az egyéb járműbiztosításoknál (casco) viszont csak 12,3 százalékos emelkedés volt, ami elmarad a díjbevétel-növekedéstől. 

A tűz- és egyéb vagyoni károk jelentős tételt szoktak kitenni a kárstatisztikában, de az első félév kedvezően alakult, a 41,3 bruttó kár 17 százalékkal elmaradt a 2022-estől, de a nyári viharok ronthatnak majd ezen a statisztikán a harmadik negyedévben.