Eurót vennél? Ne tedd! A forint huzamosabb ideig megőrizheti az erejét
Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése jelen pillanatban segít kordában tartani az árak emelkedését, így az infláció akár 2026 közepéig a jegybank toleranciasávjában maradhat. 2025-ben az MBH Bank elemzői 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak, míg a jövő évi átlag 3,5 százalék körül alakulhat.
Az MNB szigorú monetáris politikájának köszönhetően a forint az elmúlt hónapokban jelentős erősödésbe kezdett, melynek köszönhetően az elemzők 380 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak az idei év végére.
Jövőre 2,8 százalék lehet a GDP-növekedés
Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése szerint az idei évben 0,4 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés. A szolgáltatások – különösen a pénzügyi szektor és a turizmus – húzták a növekedést a harmadik negyedévben, míg az ipar és a mezőgazdaság inkább fékezőerőt képviselt.
A háztartások fogyasztása továbbra is stabilizáló tényezőként hat, ugyanakkor a beruházások tovább mérséklődtek, csökken az export, az import pedig élénkült. „Jövőre fellendülésre számítunk, hiszen komoly élénkülés várható a fogyasztásban, illetve a közelmúltban indított autóipari beruházások közül is több nagy gyár kezdi meg a működését, ami összeségében 2,8 százalékos GDP-növekedést eredményezhet 2026-ban.
A pozitív jelek ellenére, a dinamizmust még érdemben fékezhetik a geopolitikai bizonytalanságok és a gyenge külső kereslet” – húzta alá Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Tovább csökkenhet a munkanélküliség 2026-ban
Idén a munkaerőpiacon vegyes kép bontakozott ki: augusztustól lassan mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a nyári hónapokat követően néhány ezer fővel emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, ami jó hír abból a szempontból, hogy ezzel a potenciális munkaerőállomány is növekedett.
„2025-ben 4,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátával számolunk, ezzel szemben a mutató jövőre 4,2 százalékra csökkenhet. Várakozásunkat arra alapozzuk, hogy a gazdaság teljesítménye jövőre várhatóan emelkedik, amit idővel a munkaerőpiac stabilizálódása is követhet.
Ugyanakkor a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, így a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben” – mondta Balog-Béki Márta szenior makrogazdasági elemző.
A vártnál jobban alakul az infláció
A harmadik negyedévben végig 4,3 százalékon alakult az infláció, novemberben pedig 4 százalék alá csökkent a mutató. Az árrésstop intézkedések meghosszabbítása és kiterjesztése jelen pillanatban segít kordában tartani az árszínvonalat, így az infláció akár 2026 közepéig a jegybank toleranciasávjában maradhat.
„Idén az éves átlagos inflációt 4,5 százalékra becsüljük, jövőre pedig 3,5 százalékos szintre számítunk, tehát már nem csak egyes hónapok, hanem az egész éves átlag is bőven visszatérhet a toleranciasávba.
A jövő évi kilátásokat ronthatja az árrésstop valószínűsíthető kivezetése és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, illetve negatívan hathatnak a fogyasztásélénkítő intézkedések is – ugyanakkor a forint elmúlt hónapokban látott erősödése ezeket valamennyire kompenzálhatja majd” – emelte ki Balog-Béki Márta.
A szigorú monetáris politika miatt erős a forint
A Magyar Nemzeti Bank az őszi hónapokban sem lazított a monetáris kondíciókon, és várhatóan nem is fog egészen addig, míg az infláció tartósan a toleranciasávon belülre nem kerül. Ennek megfelelően, kamatcsökkentésre várhatóan 2026 közepén kerülhet sor, amennyiben a jövő év második felében nem fenyeget az infláció ismételt és tartósnak mutatkozó emelkedése.
Az MNB számára segítséget jelenthet az a kamatelőny, amire a forint az elmúlt hónapokban szert tett, mind az euróval és a dollárral, mind a környező országok devizáival szemben.
A forint erősödését az MNB szigorú monetáris politikája mellett segíthették a fokozódó amerikai kamatcsökkentési várakozások, valamint az amerikai-magyar megállapodásról szóló hírek is. Az MBH Elemzési Centrum 2025 év végére 380 forintos, 2026 végére 390 körüli, 2027 végére pedig 385 forint körüli euróárfolyamot prognosztizál.
Helytálló a hiánycél
Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya napjainkban a régió átlaga körül mozog: jelentősen jobb a lengyel vagy a román hiányszintnél, de gyengébb a csehországinál vagy az euróövezet átlagánál.
Az MBH Bank elemzői szerint az idei év költségvetési hiánya 4,8 százalék, míg a jövő évi valamivel magasabb, 5,2 százalék körül alakulhat – így a két év átlagát tekintve helytálló lehet a kormány 5 százalékos várakozása. A közelmúltban bejelentett fogyasztásélénkítő intézkedések a többletjövedelem keletkezése által pozitív hatással lehetnek a gazdasági növekedésre, ugyanakkor az inflációt valamelyest növelhetik.
Az ideinél kedvezőbb GDP-növekedés ellenére, a bejelentett intézkedések miatt az eredményszemléletű deficit néhány tized százalékpontos emelkedésével lehet kalkulálni 2026-ra az idei évhez képest.
