A kastélytörvénnyel a kormány célja magántőke bevonása
2024. 06. 27. 14:00
A kastélytörvénnyel a kormány célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe - tájékoztatta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára szerdán az MTI-t.
Az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, elbontásra került, majd a rendszerváltás után tovább romlott állapotuk. Az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek.
A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszer mellett kerülhetnek magántulajdonba - emelte ki.
Így az épületek közcélúságát biztosítani kell, mellette az új tulajdonosnak üzleti tervet és többéves hasznosítási tervet kell mellékelnie, amit az állam képviseletében az EKM hagy jóvá és folyamatosan ellenőriz - mondta.
Amennyiben ezeket nem tartják be, életbe lépnek a biztosítékok, így büntetőpénzt kell fizetniük vagy visszaveszi az állam az ingatlant.
A kastélyparkokban minden esetben ingyenesen kell biztosítani a látogathatóságot, amennyiben rendelkeznek közgyűjteménnyel annak megtekintését ingyenesen, vagy a jelenlegi jegyárak mellett kell biztosítaniuk.
Továbbra is állami tulajdonban maradnak az olyan történelmi jelentőségű kastélyok, mint fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a geszti Tisza-kastély, nagycenki Széchenyi-kastély és a tiszadobi Andrássy-kastély.
A kormány olyan tőkeerős, magyar tulajdonú cégeket keres, amelyek vállalják a kulturális örökség részét képező ingatlanok felújítását és üzemeltetését.
Az államtitkár szerint az erős pénzügyi háttérrel rendelkező cégeknek kötelessége, hogy tegyenek a magyar örökségért. Amennyiben nem lesz nagy a jelentkezők száma, akkor igyekeznek megkeresni ezeket a társaságokat.
Egyelőre a minisztérium felméri az érdeklődést és várhatóan szeptemberben kezdődhetnek el a tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívások - mondta.
19,5 millió dollárnyi ETH-t mozgatott meg a Bitmine – Coinbase Prime-ra került az Ether egy része
Jelentős on-chain tranzakció rázta meg az Ethereum piacát kedden: a világ egyik legnagyobb nyilvános ether-tartalékával rendelkező vállalata, a Bitmine Immersion Technologies közel 19,5 millió dollár értékű ETH-t utalt át a Coinbase intézményi platformjára. Bár az ilyen nagyméretű mozgások gyakran pánikot keltenek a befektetők körében, a háttérben álló folyamatok nem feltétlenül jelentenek eladási szándékot.
A februári inflációs adat háttérbe szorul a kialakult piaci helyzetben
A fogyasztói árak februárban 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és 0,3 százalékponttal alacsonyabb a piaci konszenzusnál. Utoljára 2016 végén mértek ilyen alacsony inflációt itthon. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek az árak, az elemzői konszenzus azonban magasabb, 0,4% volt. Az éves maginfláció is tovább mérséklődött az MNB inflációs célja alatt, 2,1%-ra februárban.
Az Ethereum árfolyama a kritikus 2000 dolláros szintet védi – fordulópont előtt a piac
Az Ethereum árfolyama kulcsfontosságú technikai szinthez érkezett. Az elmúlt hetek oldalazó mozgása után az ETH most a 2000 dolláros támasz körül harcol, miközben a technikai indikátorok és a befektetői hangulat egyaránt azt jelzik: hamarosan jelentős irányválasztás jöhet a kriptopiacon.
A hazai cégek több mint harmada létszámnövekedést tervez a következő negyedévben
Javuló kilátásokat mutatnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei: 2026 második negyedévében a magyar munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Magyar–román kutatás indul az antibiotikum-rezisztencia ellen
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti - tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Mi történhet ma a tőzsdéken?
Az ázsiai részvénypiacok megugrottak, a határidős kereskedésben a WTI és a Brent is 90 dollár alá esett, miután hétfő este rendkívül volatilis volt a globális piaci hangulat Donald Trump amerikai elnök bejelentését követően. A Nikkei 2,4, az SSEC 0,4%-os pluszban áll, az MSCI Japánon kívüli ázsiai–csendes-óceáni részvényindexe 2,6%-kal emelkedik, csökkentve a konfliktus kezdete óta felhalmozott veszteségeket.
Zárásra felhúzták a tengerentúli piacokat, miután Trump bejelentette: közel a háború vége
Hétfőn mindent az iráni háborúval kapcsolatos fejlemények mozgattak. A Wall Street részvényei visszakapaszkodtak a meredek eladási hullámból, és végül emelkedéssel zártak, miután az utolsó órában fordulat következett be: Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen közel lehet a befejezéshez. Mindhárom index késői felpattanást produkált, miután Trump azt mondta, hogy a háború a „vártnál jóval jobban halad”.
Hullámvasút után vegyesen zártak a nemzetközi hozamok
A deviza- és kötvénypiacon is az Irán elleni háború volt a legfontosabb piacmozgató tényező. Reggel a 30%-ot közelítő olajár-emelkedés miatt tovább erősödtek az inflációs és kamatemelési félelmek, 1%-os erősödéssel 1,15 környékére esett az EUR/USD és érdemben, 5-6 bázisponttal emelkedett az amerikai és a német tízéves hozam, a francia és az olasz pedig újabb 10-12 bázisponttal.
Szépen erősödött a forint - ennyi most egy euró
Emelkedett a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Estek a nyugat-európai piacok, miután az energiaárak további megugrása miatt nőttek az inflációs kockázatok és emelkedtek a kamatemelési várakozások
Tovább folytatták lejtmenetüket az európai részvénypiacok tegnap és több mint két hónapja nem látott mélypontra estek hétfőn. Az olajárak meredek emelkedése (átmenetileg 120 dollárig) tovább fokozta az inflációs aggodalmakat. A pán-európai STOXX 600 zsinórban harmadik napja esett, és 0,6%-os mínuszban zárt, miután pénteken közel egy éve a legrosszabb heti teljesítményét produkálta. Az index közel 6%-kal került a február 27-én elért rekord záróértéke alá. A STOXX volatilitási mutató tavaly április óta nem látott csúcsra emelkedett, majd a nap végére visszahúzódott. Irán Mojtaba Khameneit nevezte ki apja, Ali Khamenei utódjának a legfőbb vezetői pozícióban – a lépést sokan a teheráni keményvonalasok hatalmának megszilárdításaként értékelik, amely tovább szűkíti a háború gyors rendezésének lehetőségét.
Még több mint 900 milliárd forint EU-s fejlesztési pénz vár a magyar kkv-kra
Több száz milliárd forintnyi még elérhető EU-s pályázati forrásról kaphatnak közvetlen tájékoztatást a magyar kis- és középvállalkozások. A Nemzeti Fejlesztési Központ a vármegyei kamarákkal közösen országos rendezvénysorozatot indít, ahol a vállalkozások első kézből ismerhetik meg a versenyképességet, digitalizációt, képzést és foglalkoztatást támogató pályázatokat, valamint a közeljövőben megnyíló lehetőségeket. A roadshow március 10-én Székesfehérváron indul és március 30-án Budapesten zárul.
Startol az adóbevallási szezon, ezek a legfontosabb változások
Március 15-én startol az SZJA-bevallási szezon: a háromgyermekes anyák adómentessége és az új büntetési szabályok miatt idén a rutinellenőrzésnél többre lesz szükség. Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) milliók helyett készíti el a tervezetet, a WHC Payroll szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az új kedvezményrendszer útvesztőiben egy apró hiba is súlyos bírságot vonhat maga után. Mutatjuk a legfontosabb határidőket és azt az új nyomtatványt, amely radikálisan egyszerűsítheti az édesanyák adminisztrációját.
Megtört a lendület a bérlakáspiacon: de hogyan látják az ingatlanközvetítők?
2025 őszén több hónapon át csökkentek az albérletárak, és 2026-ban sem várható jelentősebb drágulás. A szakértők szerint a 3 százalékos támogatott hitel sok bérlőt terelt a vásárlás felé, ami mérsékelte a kiadó lakások iránti keresletet és a bérleti díjak növekedését is.
Kétszáz új munkahelyet hoz létre a Rosenberger Csoport friss beruházása
A Rosenberger Csoport mintegy 47 milliárd forint értékű kapacitásbővítést hajt végre a jászárokszállási, a jászberényi és a nyírbátori telephelyén, aminek nyomán kétszáz új munkahely jön majd létre - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Jászberényben.
Mentőövet dobhat az adóvitákban fuldokló cégeknek az MI
Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel.
A CSOK Plusz igényléseit is felpörgethette az Otthon Start
Az év végi CSOK Plusz igénylések élénkülése összefüggésben állhat az Otthon Start program tavaly szeptemberi indulásával - világít rá a money.hu legfrissebb elemzése. A friss banki adatok alapján fordulat látható ugyanis a 2025-ös év során indított CSOK Plusz igénylések dinamikájában, a havi átlagos igénylések száma növekedést mutat a szeptembertől decemberig tartó időszakban az év első nyolc hónapjához képest.
Putyin: Oroszország kész energiahordozókat szállítani Európába
Oroszország kész együttműködni az európai szénhidrogén-vásárlókkal is, ha ők garantálják a hosszútávú, politikai konjunktúrától mentes együttműködést - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az energetikai helyzetről a Kremlben hétfőn megrendezett szakmai konferencián.
