A kastélytörvénnyel a kormány célja magántőke bevonása

Az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, elbontásra került, majd a rendszerváltás után tovább romlott állapotuk. Az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek.

A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszer mellett kerülhetnek magántulajdonba - emelte ki.

Így az épületek közcélúságát biztosítani kell, mellette az új tulajdonosnak üzleti tervet és többéves hasznosítási tervet kell mellékelnie, amit az állam képviseletében az EKM hagy jóvá és folyamatosan ellenőriz - mondta.

Amennyiben ezeket nem tartják be, életbe lépnek a biztosítékok, így büntetőpénzt kell fizetniük vagy visszaveszi az állam az ingatlant.

A kastélyparkokban minden esetben ingyenesen kell biztosítani a látogathatóságot, amennyiben rendelkeznek közgyűjteménnyel annak megtekintését ingyenesen, vagy a jelenlegi jegyárak mellett kell biztosítaniuk.

Továbbra is állami tulajdonban maradnak az olyan történelmi jelentőségű kastélyok, mint fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a geszti Tisza-kastély, nagycenki Széchenyi-kastély és a tiszadobi Andrássy-kastély.

A kormány olyan tőkeerős, magyar tulajdonú cégeket keres, amelyek vállalják a kulturális örökség részét képező ingatlanok felújítását és üzemeltetését.

Az államtitkár szerint az erős pénzügyi háttérrel rendelkező cégeknek kötelessége, hogy tegyenek a magyar örökségért. Amennyiben nem lesz nagy a jelentkezők száma, akkor igyekeznek megkeresni ezeket a társaságokat.

Egyelőre a minisztérium felméri az érdeklődést és várhatóan szeptemberben kezdődhetnek el a tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívások - mondta.