A kisebb vállalkozásoknak könnyítéseket hozott az új transzferár rendelet, a nagyobbaknak még szigorúbb követelményeket

Az új szabályozással a jogalkotók még inkább szeretnék összhangba hozni a transzferár dokumentáció és az adatszolgáltatás tartalmát, valamint támogatni az adóhatósági kockázatkezelést, az ellenőrzésre való célzott kiválasztást és az ellenőrzés hatékonyságát szabványosított, digitalizált adatokkal. A változások tovább csökkentik a vállalkozások mozgásterét, és még szilárdabb jogalapot teremtenek a bírságok kiszabására.

Az érintettek a pénzügyi és szegmentációs folyamataik, funkcionális elemzéseik, a benchmark stratégiájuk, adatbázis-szűréseik, a korábban mentesített, a jövőben azonban transzferár dokumentációs / adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett ügyleteiket felülvizsgálatával és frissítésével készülhetnek fel az új transzferár-követelményekre. Végül, de nem utolsó sorban több időt kell szánniuk az előkészületekre, az adatok beszerzésére és előállítására – gondolva itt a szegmentációs elvárások szigorodására is, amely mindig különös fájdalompont volt. 

Elsősorban a kisebb összértékű kapcsolt ügyletet bonyolító cégek helyzete válhat könnyebbé az új szabályoknak köszönhetően. Egyrészt azoknak, akiknél a kapcsolt ügyletek nettó összértéke szokásos piaci áron számítva nem haladja meg az 500 millió forintot, nem kell fődokumentumot (Master File) készíteniük. Másrészt a helyi dokumentum (Local File) és a transzferár adatszolgáltatás mentességi értékhatárának 150 millió forintra emelésével, sok vállalkozásnál csökkenhet az adminisztrációs terhelés. Kisebb jelentőségű adminisztrációs könnyítést jelenthet, hogy nem kell iparági elemzést készíteni 1 milliárd forintos ügyletérték alatt. 

A könnyítés-szigorítás szempontjából vegyes megítélésűek lehetnek az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokkal és az egyszerűsített nyilvántartások készítésével kapcsolatos változások is. A rendelet újradefiniálja az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalmát, mellyel jelentősen bővül az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások köre, így több cég készíthet egyszerűsített nyilvántartást ügyleteire. Ugyanakkor ez az ingyenes pénzeszközátadás, -átvétel, és a költségátterhelések esetében valójában szigorítás, ugyanis eddig ezekről semmilyen transzferár dokumentumra nem volt szükség, most azonban már csak az 500 millió forint alatt mentesülhetnek a helyi dokumentum elkészítésének kötelezettsége alól.

A többletelvárások sorában elsőként említhetjük a szegmentált jövedelemkimutatások készítését, amely ezentúl elkerülhetetlen. Minden esetben a ténylegesen elért jövedelmezőségi mutatót kell vizsgálni, és a könyvekben is tetten érhetőnek és kimutathatónak kell lennie az ügylet értékével összhangban lévő jövedelmezőségnek. Ha a szegmentáláshoz szükséges adatok a kapcsolt vállalkozásnál vannak meg, ezek beszerzésére több időt kell szánni.

Jelentős terhelést eredményeznek az összehasonlító elemzésekre vonatkozó új elvárások is. A jövőben a hatóság ugyanis nem fogja automatikusan elfogadni a cégcsoport központi benchmark tanulmányait, Magyarországon elvárt a helyi piachoz igazodó benchmark készítése. Elvárás továbbá, hogy az összehasonlító kutatásban szereplő adatok legkésőbb az adókötelezettség teljesítésének időpontjában álljanak rendelkezésre. Az adatbázis-szűrés során vizsgálni kell a megelőző három év adatait, az egyedi azonosíthatóságot, az aktivitást, a függetlenséget, a földrajzi megfelelést, az elsődleges tevékenységi kódokat, a független vállalkozások internetes honlapjainak adatait, és ki kell zárni a folyamatosan veszteséges vállalkozásokat.

Ha a tesztelt fél Magyarországon végzi a tevékenységét, akkor hazánk kell legyen az összehasonlítható földrajzi terület, melynek bővítésére csak akkor van lehetőség, ha itt túl kicsi az elemszám, de akkor is csak meghatározott területi sorrendiség figyelembevételével. 

Bővültek funkcionális elemzésekre vonatkozó követelmények is. Be kell mutatni a kapcsolt ügylet gazdaságilag releváns jellemzőit. A szolgáltatási – különösen a központi, menedzsment – ügyleteknél a szolgáltatást igénybe vevő félnek igazolnia kell, hogy az valóban szükséges az üzleti tevékenységéhez, és független féltől is igénybe venné, vagy maga végezné el. Hasznosság nélkül a szolgáltatás költsége nem érvényesíthető az adóalapban. A jövőben nem lehet összevonni a gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális javakhoz kapcsolódó ügyleteket, vagyis ezeket nem lehet egyetlen nyilvántartás elkészítésével letudni. És a transzferár dokumentációt számos új adattal is ki kell egészíteni.

„A transzferárazással kapcsolatos régi és új elvárások komoly adókockázatot hordoznak” – hangsúlyozzák a LeitnerLeitner transzferár specialista szakértői. Ha egy vállalkozás rosszul értelmezi a követelményeket, komoly eltérés alakulhat ki a transzferárakban és a jövedelmezőségben is. És ha arra, hogy az alkalmazott árak vagy jövedelmezőség nem helyes, az adóhatóság egy ellenőrzés során jön rá, kiigazíthatják az akár jóval magasabb mediánértékre az alkalmazott adatot, amely megnövelheti az adóalapot, adóhiányt, bírságot eredményezhet. Kijelenthető tehát, hogy az új transzferár rendelet bevezetésével a magyar transzferár nyilvántartási szabályoknak való megfelelés még nehezebbé vált.