A magyar autósok harmada azt gondolja, jobban vezet másoknál
A magyar autósok harmada gondolja úgy, hogy jobban vezet az átlagnál, 10 emberből 8 pedig úgy érzi, hogy általában maximális rálátással van a közlekedési helyzetekre, és elsősorban önmaga felelős azért, hogy autóvezetés közben veszélybe kerül-e. Tény, hogy egy egészséges magabiztosságra szükség van a volán mögött, a kérdés azonban az, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a túlzott önbizalom és józan belátás között.
A felhasználásalapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo alkalmazás tavasszal újabb közlekedésbiztonsági kampányt indít a drivingcamp szakmai partnerségével, ami arra keresi a választ, hogy mi magyarázza a sokszor alaptalan, fals kontrollérzetet az autóvezetőkben, és milyen veszélyeket rejt, ha bátrabb műveleteket is megengednek maguknak. Hiába van ugyanis a kormány a kezünkben, az utakon nem minden rajtunk múlik. Az adott helyzetnek csupán a saját autónk határáig vagyunk urai, a sokszereplős közlekedésben ezernyi váratlan szituációval találkozhatunk, a helyzet pedig bármelyik pillanatban kiszámíthatatlanná válhat.
„Autóvezetőként mindenkinek felelőssége van a közúti közlekedés e sajátosságának tudatosításában – mondta el Szota Szabolcs, a Cristo alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője. A Cristo elkötelezett a biztonságos autózás mellett, célja, hogy olyan autós közösségnek nyújtson szolgáltatást, akik nemcsak saját magukra, de másokra is figyelnek a volán mögül. Ezért időről-időre a közlekedésbiztonság egyes területeit szakember segítségével kielemezve nyújtunk támogatást autóstársainknak abban, hogy tudatosabban vezessenek.”
Tavalyi kampányában a Cristo a stressz kezelését járta körül, az idei közlekedésbiztonsági kampány pedig azt vizsgálja, mennyire értékeljük túl saját szerepünket és képességeinket vezetés közben. A kampányt és a magyar sofőrök magatartásának megértését egy szakértővel közösen összeállított, reprezentatív felmérés is támogatja, amelynek értékelésében Zerkowitz Dávid közlekedéspszichológus nyújt segítséget.
„A megfelelő autós közlekedéshez szükség van az egészséges önbizalomra, a kérdés az, hogy képes-e az ember a gyors és pontos helyzetfelismerésre, és azonosítja-e a határait, amikor nem a rutinban, vagy az adott érzelmi állapotban bízik – hangsúlyozta Zerkowitz Dávid. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk kissé túlértékelni saját vezetési kompetenciánkat, a racionalitást felismerjük, ám az adott szituációban időnként érzelmi érvek mentén döntünk. Pedig a kockázatot nem megúszni kell, hanem elkerülni.”
A racionalitást jelzi az is, hogy habár a válaszadók 68%-a úgy érzi, általában vagy mindig maximális rálátással bír az adott szituációra az utakon, a sofőrök csupán 1%-a nyilatkozott úgy, hogy a többi autós soha nem tud számára meglepetést okozni.
A kutatás alapján a kevesebb mint egy éve vezetők kevésbé látják be a korlátiakat, sok esetben hajlamosabbak olyan döntést hozni, ami azt feltételezi, ők befolyásolják a forgalmi helyzet kimenetelét. Jelentősen befolyásolja a gondolkodást a gépkocsivezetők rutinja is: a több mint 10 éve vezetők mintegy 40%-a gondolja úgy, hogy jobban vezet az átlagnál. Erre a csoportra jellemzőbb a kockázatvállalás is, ők például hajlamosabbak inkább gázt ad egy besorolni akaró jármű előtt, hogy az mögéjük kerüljön.
A felmérésre adott válaszok megerősítették azt is, hogy a versengő, esetenként agresszióhoz vezető közlekedési stílus a férfiak részéről gyakoribb, ők hajlamosabbak arra is, hogy több esetben túlértékeljék képességeiket: a férfi válaszadók 42%-a ítélte meg úgy, hogy jobban vezet az átlagosnál, a nőknél ez az arány csupán 22%.
A felmérés eredményei szerint a legkevésbé megfontoltan a több mint 5 éve vezetők (de 60 év alattiak), valamint azok a 18-39 év közöttiek vezetnek, akik az elmúlt egy évben kaptak jogosítványt. A 25 évesnél fiatalabb generációra jellemzőbb a magasabb kockázatvállalás, ez magyarázza, hogy az önhibás baleseti számok relatív értelemben náluk a legmagasabbak. A vezetéstámogató automatikába vetett bizalom is a fiatalabb korosztály körében magasabb, ők azok, akik hajlamosabbak lehetnek nagyobb mértékben az autójukra bízni a vezetés közbeni biztonságot.
„Az automata vezetést segítő rendszerekbe fektetett bizalom érthető és kívánatos is, hiszen meg kell tanulnunk együtt élni az új technológiákkal, ugyanakkor a felelősség nem ruházható át a gépre. Az ilyen gondolkodás elaltatja az ember természetes figyelmi készenlétét, ami ritkább, de nehezebben kivédhető, súlyosabb balesetekhez vezethet” – tette hozzá a közlekedéspszichológus.
A sofőrök több mint fele (56%) nem ért egyet azzal, hogy „túl sok a szabály, ezért azokat nem kell betartani, elég a rutinra bízni magunkat”. 12 százalékuk azonban egyetértett az állítással, ami azt mutatja, hogy sokan hajlamosak alulértékelni a közlekedési szabályokat.
A drivingcamp a témára fejlesztett ügyességi tanpályáján próbára tehetjük vezetési rutinunkat
A Cristo saját weboldalán hívja komoly játékra az érdeklődőket, a „Vigyázat, önbizalom-veszély az utakon!” kampány keretében: interaktív videóban szimulálnak olyan közlekedési szituációkat, amelyeknél döntési helyzetbe kerülnek az autóvezetők. A játék lényege, hogy a döntésük függvényében más-más következmény valósul meg, az egyes szituációk után pedig az adott helyzet megelőzéséhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági tanácsokat kapnak a játékosok a drivingcamp szakértőitől. A videó célja ráirányítani a figyelmet a közlekedés csak részben kiszámítható természetére, ezzel is segítséget nyújtva a váratlan helyzetekre történő felkészüléshez.
A résztvevők a videó végén regisztrálhatnak a május 6-ai Cristo Nyílt Napra, amelyet a zsámbéki drivingcamp rendezvényközpontban szerveznek. A regisztrálók közül kisorsoltak egy kifejezetten erre az alkalomra fejlesztett tanpályán mérhetik össze ügyességüket. Az eseményen egy szakértők részvételével szervezett tematikus beszélgetésre, valamint ügyféltalálkozóra is sor kerül, amelyek keretében az alkalmazás fejlesztőit kérdezhetik, továbbá szakemberekkel és hírességekkel is beszélgethetnek autós tapasztalataikról.
