A magyar gazdaság olyan sikert ért el az inflációval, amelyre az eurózóna évek óta képtelen
Szalai Piroska emlékeztetett, az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3 százalékot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben - válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra - a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék.
A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2-4 százalékos infláció Magyarországon - mutatott rá.
Szalai Piroska szerint ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelni, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés - amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták - még 4-6 százalékos éves inflációt vetített előre 2024-re. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6 százalékkal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos növeléséről - írta.
A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: jelenleg még csak a január-októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi "bázis" magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt - magyarázta.
Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10 százalékot, 9 százalék fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3 százalék volt, a második 2017-ben 10,3 százalék - írta.
Szalai Piroska kiemelte: ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a "polikrízises" időszak ellenére is ötödével, azaz 20 százalékkal nőttek reálértékben, és ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti "utolsó békeévben".
A cikk szerint a decemberi inflációs adat ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottak, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók.
Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3-4,1 százalékos inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik - írta.
Szalai Piroska rámutatott arra is, hogy az eurozóna 2024-ben 2,4 százalékos inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2 százalék alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába - írta.
