A magyar kormány gazdaság- és vállalkozóbarát
Nagy Márton a Mikszáth Kálmán Művelődés Központban szervezett rendezvényen kifejtette: amikor egy kormány dönt arról, hogy mennyi pénz legyen a gazdaságra, figyelembe kell vennie a költségvetés teljes kiadási oldalát. Ebben van többek között a védelem, az oktatás, az egészségügy, a családok és a nyugdíj is, vannak tehát szociál-, társadalompolitikai és gazdasági kérdések.
Amíg a gazdaság nem áll helyre, nem jön el 3-4 százalékos gazdasági növekedés, addig a költségvetés sem tud stabilizálódni, ha nincs konjuktúra, nem lesz ehhez elég adóbevétel.
Nagy Márton saját feladatának nevezte annak kilobbizását, hogy a költségvetésben a lehető legtöbb pénz jusson a gazdaságnak. "Jelenleg ez így is van, 6 százaléka a GDP-nek" - tette hozzá.
Hangsúlyozta, ha beindul a konjunktúra, lesz adóbevétel, akkor lehet költeni a többi területre is, ezért véleménye szerint a gazdaság ebből a szempontból a legfontosabb.
A pénzek felosztásának számos szempontja van, preferenciákat kell érvényesíteni. Így a nagy- vagy a kis- és középvállalkozásoknál az utóbbiakat kell előnyben részesíteni, mert kevésbé hatékonyak, versenyképességüket segíteni kell. A hazai vagy külföldi cégeknél nem is kérdés, hogy a hazaiakat kell támogatni, már csak azért is, mert a magyar hátterű cégek kevésbé hatékonyak, mint a külföldiek, akárcsak a budapesti vagy a vidéki viszonylatban a kevésbé fejlett vidékieket - mondta.
A vidékre sokkal nagyobb fókuszt kell tenni, és ezt el is kezdték, a Demján Sándor Program 130 milliárd forintos 1+1 programjából csak vidékre került pénz, mert Budapest fejlettsége 160 százaléka az uniós átlagnak - jegyezte meg.
Ezek mellett van az ágazatok kérdése, amelyben vannak új fókuszpontok, mint például az élelmiszeripar, mezőgazdaság, gyógyszeripar, logisztika, turizmus és a hadiipar - mondta.
Nagy Márton megjegyezte, nem könnyű a médiából kiolvasni, hogy milyen ma Magyarországon a gazdasági helyzet. Az ellenzék állandóan azt mondja, hogy dögrováson van a gazdaság, miközben ez nem így van, a reálbérek és a minimálbérek emelkednek, azt látjuk, hogy van hatékonyságnövekedés egy olyan helyzetben, amikor nincs európai konjunktúra.
Hozzátette: a vállalkozók kitartanak, és a hatékonyság növelésével próbálják kezelni ezt a nehéz periódust, emellett a kormány segít abban, hogy erős legyen a fogyasztás.
Hangsúlyozta, hogy a gazdaság nincs recesszióban, hanem egy 0-1 százalék közti növekedést mutat fel, a visszafogott növekedés okát a német gazdaság szenvedésében jelölte meg.
Realistán kell megítélni a gazdaság helyzetét, de bizakodóan - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, meg kell nézni, mit tud adni a kormány, amely az adópolitikán, a különböző forrásokon keresztül mindig bőségesen juttatott a vállalkozóknak.
Az állam 2025-26-ban már évi több mint 6 ezer milliárd forintot fordít gazdaságfejlesztésre, ez az összeg eléri a GDP 6,5 százalékát, ennyi pénzt Európában senki sem juttat vissza a költségvetésből a gazdaságba - mondta.
A vállalkozásfejlesztési források közel kétharmada 2026-ban is közvetlenül a kis- és középvállalkozásokat segíti - mondta, kiemelve, hogy ütemezetten halad a Demján Sándor Program megvalósítása, a Széchenyi Kártya Hitelek iránti keresletet jelentősen élénkíti a kamatcsökkentés, a kormány a likviditási hiteleknél is további kamatcsökkentést hajtott végre.
A gazdasági konferenciát a fennállása 30. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte.
